A kisgyerekes családokban nagyon stresszesek az első évek. A kialvatlanság, a társadalmi izoláció, a felborult családi munkamegosztás kikészíti a párokat. Sok kapcsolat nem éli túl ezt a konfliktusokkal terhelt időszakot, és válás lesz a vége. Amiről persze semmit nem tudunk, és így nem is tudunk rá felkészülni. A Válás? Újrakezdés? Anyacsavar Klub vendégét, Iványi Klára mediátort kérdeztem az Anyacsavaron a tapasztalatairól, tanácsairól.
Karácsony előtt megszaporodnak a konfliktusok, és a szakítással, válással kapcsolatos döntések. Mediátorként miben látod ennek az okát?
A karácsony, a közelgő év vége a legtöbb pár, család életében egy érzékeny időszak. Hatalmas a nyomás, óriási a stressz, rengeteg az irreális elvárás, az idealizált kép, aminek szeretnénk megfelelni, legtöbbször hiába. A karácsony a család, a szeretet, az együttlét időszaka, legalábbis ezt sugallja gyakorlatilag minden és mindenki körülöttünk. Ha azonban valaki már jó ideje nem érzi magát komfortosan párkapcsolatában, egy újabb közösen eltöltött veszekedésekkel, feszültségekkel és csalódásokkal teli „ünnepi” időszak rémképe meghozhatja azt az elszántságot, ami szükséges ahhoz, hogy kimondjuk: vége.
Mire jó a válási mediáció?
A válás a közhiedelemmel ellentétben nem kizárólag egy jogi aktus, hanem elsősorban egy érzelmi folyamat, ami nagyon komoly gyászmunkával jár együtt. A mediáció abban segíti a feleket, hogy ebben az érzékeny időszakban mindazokról a vitás kérdésekről, amelyek saját és gyermekük jövőjét majd meghatározzák, maguk döntsenek, hogy azt a munkát, ami életük újrakeretezéséről szól, ők maguk végezzék el, és ne egy tárgyalóteremben egy kívülálló idegen személy, a bíró döntsön a sorsukról. A mediáció abban is segít, hogy a válás ellenére megmaradjon az emberi hang, az együttműködő kommunikáció a szülők között, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy gyermekükről felelős, és egyenrangú szülőpárként gondoskodjanak a továbbiakban is.
Mik azok a szempontok, amiket még egy válás előtt érdemes végig gondolni, meglépni?
Mindig fel kell tenni a kérdést, hogy vajon megtettünk-e ketten együtt mindent, ami segíthetett volna a kapcsolat megmentésében. Én magam tudok-e még valamin változtatni, valamiben változni, ami elősegítheti a másik, és ezzel együtt a kapcsolat változását. Van-e olyan, amit a másik meg tudna tenni azért, hogy ismét komfortosan érezzem magam a kapcsolatban, és lássam a reményt, hogy még van miért folytatni. Érdemes figyelni arra is, hogy egy akut krízishelyzetben (kiderül pl., hogy a másik megcsalt, stb.) ne hozzunk visszavonhatatlan döntéseket. Egyet hátra lépni, egy kis időt hagyni magunknak és onnan ránézni a helyzetre sokat segíthet abban, merre induljunk tovább. Egy ilyen időszakot arra is érdemes felhasználni, hogy számba vegyük, kik azok, akikre adott esetben mind a válási folyamat során, mind elvált szülőként majd számíthatunk, milyenek az anyagi lehetőségeink, mit tudunk tenni azért, hogy ha elindul a folyamat legyenek olyan emberi és anyagi erőforrásaink, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a változásokat és a válással legtöbbször együtt járó megpróbáltatásokat minden értelemben menedzselni tudjuk.
Mit lehet tenni annak érdekében, hogy az évek óta GYES-en a gyerekekkel otthon lévő kisgyerekes anyákat egy válás ne taszítson teljes anyagi kiszolgáltatottságba?
A válás sajnos szinte minden esetben hosszabb vagy rövidebb ideig tartó egzisztenciális krízissel is együtt jár. Abban az esetben, ha az anya évek óta a munkaerő-piactól távol van a gyerekgondozás miatt, és az apa az, aki a főkereső a családban, a válás rettenetesen nehéz helyzetbe hozhatja a nőt. Ha tehát felmerül a válás gondolata, gondoskodni róla, hogy ha kell, legyen hová visszatérni a munkaerő-piacon, meg legyen oldva megnyugtatóan a gyermek napközbeni felügyelete, stb. Ha a szülők a válás ellenére is képesek együttműködni, a gyermekükért felelősséget vállalni, létre lehet hozni egy olyan megállapodást, ami segít áthidalni azt az időszakot, amíg a nő munkavállalóként is újrapozicionálja magát. A szülők megállapodhatnak egymás között arról, hogy az a fél, aki stabilabb és jobb kereső, átmenetileg, egy meghatározott ideig akár a váltott elhelyezés ellenére is támogatja anyagilag a másikat, míg annak sikerül „ledolgoznia” azt a hátrányt, ami sajnos együtt jár legtöbbször a hosszú otthon töltött gyerekgondozási időszakkal.
Mik a legfontosabb szempontok, amiket érdemes megfontolni, hogy a gyerekek a legkevésbé sérüljenek a váláskor?
A két legfontosabb alapelv, hogy a gyerek nem lehet semmilyen formában részese a szülők játszmájának, és a válást követően is joga van mindkét szülőjével amennyire csak megoldható, azonos mértékű és mélységű kapcsolatban maradni. Amikor a gyermek lakóhelyéről, és a szülőkkel való kapcsolattartásról döntünk, kizárólag a gyermek érdekeit, szükségleteit tarthatjuk a fókuszban, és az olyan szempontok, mint az, hogy mi lenne igazságos, ki, miben hibázott, ki mit érdemel, vagy hogy szokott ez lenni általában, nem merülhetnek fel. Természetesen ahhoz, hogy a szülők ezt a munkát el tudják megfelelően végezni, nagyon nagyfokú együttműködési készségre és bizonyos fokú alázatra van szükség részükről, de arra is, hogy képesek legyenek gyermekükre valóban figyelni, annak szükségleteit felismerni. Ha a családban a gyermekre már a válás előtt is kevés, vagy nem elég jó figyelem jutott, nehezebb lesz rátalálni arra, hogy mi is az az út, ami majd leginkább járható lesz vele kapcsolatban a válást követően.
Mikor és hogyan mondják el a szülők, hogy válnak?
A gyermekek válás körüli támogatása kapcsán nagy fontos, hogy az életkoruknak megfelelően minél előbb, minél konkrétabban tájékoztassuk őket arról, mi fog történni, lehetőleg a másik szülővel együtt, és ennek során, illetve a későbbiekben is engedjünk teret az érzéseknek, támogassuk őt abban a gyászmunkában, ami természetes velejárója ennek az időszaknak. Fontos az is, hogy a gyermek véleményét, természetesen életkorának megfelelő szinten meghallgassuk azzal kapcsolatban, ő hogyan képzeli el a válást követő időszakot. Az őszinte odafordulás, a különféle előtörő érzésekkel kapcsolatos elfogadó magatartás mellett még kulcsfontosságú a biztonságos és jól kiszámítható keretek minél gyorsabb felállítása, és az ezek megtartásában való nagyon fegyelmezett együttműködés. A válás hosszú folyamat, mire minden elrendeződik, akár egy-két év is eltelhet. A gyereknek ebben az átmeneti időszakban is tudnia kell, melyik szülőjével hol, hogyan, mettől meddig lehet együtt. Ezek a keretek legyenek minél stabilabbak és kiszámíthatóbbak, mert ez megtarthatja a gyereket akkor, amikor az egész addig megszokott világa összeomlani látszik körülötte.
