Anyaként vállalkozni

vállalkozó nőCoachként az egyéni ügyfeleim jelentős részével akkor találkozom, amikor anyaként szeretné újragondolni a szakmai útját, a karrier és család összeegyeztetésének lehetőségeit és ezen belül az egyéni preferenciáit, vagy éppen azt, mi mást csinálhatna a meglévő erőforrásai, tapasztalatai, képességei felhasználásával, mint eddig, mert már nem szeretne, vagy nem tud visszamenni a korábbi munkahelyére. A megoldás gyakran anyaként vállalkozni.

Hasonló nehézségek, más-más megoldások

Sok vállalkozás ötlet megszületésénél bábáskodtam, és számos esetben támogattam azt a folyamatot, amikor az ötletből terv, a tervből pedig egy működő vállalkozás lesz. Amikor „berúgjuk a motort”, és végre az erőfeszítéseknek beérnek a gyümölcsei, vagy amikor a döcögős kezdetek után szintet ugrunk, és megsokszorozzuk az ügyfeleket, a bevételt, az ismertséget, egyszóval a siker útjára lépünk.

Mivel rengeteg kisgyerekes anya szeretne vállalkozásba fogni az „otthon” töltött évek alatt, és szinte mindenki ugyanazokon a nehézségeken vergődik keresztül, úgy gondoltam, érdemes lenne a tapasztalatokat az Anyacsavar Klubban is megosztani. Nem csalódtam: az eseményre több mint negyven anya látogatott el, és a HellóAnyu jóvoltából ők és a gyerekeik is szívesen látott vendégek voltak.

Három fontos kérdést jártunk körbe:

  1. Miért jó család mellett vállalkozásba fogni?
  2. Milyen nehézségekkel találkoztak, akik belevágtak, és milyen megküzdési stratégiát találtak rá?
  3. Honnan nyertek támogatást a vállalkozás sikerre viteléhez?

Tapasztalatcsere a vállalkozásindítás motivációiról

klub_vallalkozni_anyakent2Az Anyacsavar Klub hagyományaihoz híven bárki megoszthatta a tapasztalatait, és bárki feltehette az őt leginkább izgató kérdéseket, amire a közönség soraiból éppúgy érkezhettek válaszok, mint izgalmas meghívott vendégeinktől, akik ezúttal Szabó Ági fotós, a MOMents 365 létrehozója, és Lipták Orsi, a HellóAnyu megálmodója és életre hívója volt.

Lássuk, milyen tapasztalatok hangzottak el a klubban.

  1. Miért jó család mellett vállalkozásba fogni?

Lipták Orsi elmesélte, ő miért fogott bele a vállalkozásába. Ő egy saját – és más kisgyerekes anyák által is megfogalmazott, alulról jövő – igényre keresett megoldást: arra, hogy egy olyan kávézó szülessen Budapesten, ahol a család bármely generációja szívesen látott vendég és jól érzi magát. És ez a megoldás végül úgy tudott megszületni, hogy Orsi létrehozott rá egy vállalkozást.

Ági ezzel szemben arról számolt be, hogy ő nem tud egy klasszikus munkahelyen és állandó csapatban jól dolgozni. Neki a magas teljesítményhez elengedhetetlen, hogy a saját ritmusában, a saját céljait követve dolgozhasson. A vállalkozás ehhez ad remek kereteket.

Én azért indítottam el az Anyacsavart, mert szerettem volna a szakmámban elhelyezkedni, intellektuális kihívásokkal teli munkát végezni és folyamatosan fejlődni úgy, hogy mindezt kevés órában és rugalmas időbeosztásban végezhessem a kisgyerekeim mellett, és pénzt is kereshessek vele.

Volt, akinél a legfontosabb érv a vállalkozása mellett az volt, hogy otthonról, vagy bárhonnan máshonnan is egy egyszerű internetkapcsolat segítségével végezhető – mondjuk egy webshop -, és ezért nem helyhez kötött. Amíg tehát a családdal kiköltöztek a zöldbe, a vállalkozás pörög szépen tovább.

vállalkozó nő2Volt, aki a vállalkozást együtt tudja csinálni a férjével, ami által kisgyerekes szülőként is viszonylag sok időt tud a párjával együtt tölteni. De jó neki!

Volt, akinél a legfőbb érv a vállalkozás stressz-mentessége volt, ami a rugalmasabb időbeosztásból adódik. Nincs állandó időre rohanás, mások elvárásainak megfelelés, vekkerre kelés.

És volt, akinél a vállalkozás egyfajta misszió volt. Valami fontosat létrehozni másokért. Értelmet adni az életének. Nyomot hagyni.

Van, aki azért kezdett vállalkozni, mert így végre egész nap azt csinálhatja, amit szeret.

És van, aki azért, mert a vállalkozásával sokkal több pénzt tud keresni, mint amennyit valaha egy munkahelyen alkalmazottként megkeresne!

Egyéni megküzdési stratégiák

2. Milyen nehézségekkel találkoztak, akik belevágtak, és milyen megküzdési stratégiát találtak rá?

A kezdeti nehézségek között szerepel az az önbizalomhiány, ami az újdonsült kisgyerekes anyák tipikus jellemzője. „Ki vagyok én, hogy ezt az ötletet meg merjem csinálni?” „Nekem miért is sikerülne?” „Egyáltalán, kit érdekel rajtam kívül ez a dolog?” A belső bizonytalanságot sokszor megerősíti a környezet is, ami egy vállalkozás elején nagyon romboló tud lenni. Mi segíthet ilyenkor?

Orsi a kárálókat elkezdte inspirátornak használni. Odafigyelt arra, milyen potenciális kockázatokkal riogatnak, és elkezdett ezekre a kockázatokra már a vállalkozásba fogás előtt megoldásokat keresni.

Ági közösségi emberként a széles kapcsolati hálóját használja nehéz, elbizonytalanító helyzetekben is. Együttműködésbe fog új és új partnerekkel, és folyamatosan építi a kapcsolatot leendő ügyfelekkel. Megkeresi, és meg is találja a támogató, bátorító embereket, akik segítenek továbblendülni.

Irány az interjú!

Én a kezdeti önbizalom hiányos időszakban egy egyéni szupervíziós folyamaton vettem részt, aminek köszönhetően sikerült kigyomlálni magamból a már belsővé vált negatív hangokat, elbizonytalanító, bénító hiedelmeket, és a cselekvés útjára lépni.

Sikerorientált működés

Kezdeti nehézség az is, amikor valami nem sikerül. Ilyen előfordul bármikor bárkivel, csak valahogy kezdetben ezeknek a kudarcoknak nagyobb a tétje, és mi magunk is nagyobb jelentőséget tulajdonítunk nekik. Mit tehetünk ilyenkor?

Van, ki ilyenkor elkezd megoldások után kutatni a neten, főleg vállalkozó anyáknak szóló közösségekben, fórumokon. Van, aki ennél tapasztaltabb már, és pontosan tudja, melyik kérdésével kihez forduljon. És, ami nagyon fontos, fordul is. Mert megtanult kérni, és segítséget elfogadni, ami egy fontos és sarkalatos pontja a kezdő vállalkozások beindulásának. Éppen ennyire fontos másoknak adni, a segítséget viszonozni, nem csak elvárni, és korrekt együttműködő partnerré válni ahhoz, hogy működő támogatói hálót tudjunk magunk körül.

Kezdeti nehézség az is, hogy hamar rájövünk, hogy az időnk egy jelentős részében nem azzal foglalkozunk, amivel szeretnénk, hanem a vállalkozás fejlesztésével, marketinggel, számlázással, levelezéssel…stb. Egy vállalkozás működtetése sokban hasonlít egy család működtetéséhez, nem véletlen, hogy sok kisgyerekes anya olyan sikeresen vág bele egy kisvállalkozás működtetésébe. Itt is fontos a tervezés, és a nagyívű célok apró, hétköznapi lépésekre tagolása a haladás érdekében. Itt is fontos a rugalmas újratervezés képessége, amikor a dolgok másképpen alakulnak, mint amire számítottunk. Itt is elemi fontosságú a kapcsolatok ápolása. És a türelem a vállalkozás fejlesztésénél, akár a gyerekek nevelésénél.

Mi segít berúgni a motort?

3. Honnan nyertek támogatást a vállalkozás sikerre viteléhez?

vállalkozás gyerekkel2
MOMents 365 közösségi iroda

Fontos kérdés, hogy hogyan lesz a vállalkozás sikeres. A jelenlévők egybehangzóan nagyjából másfél év idő, energia és pénzbefektetés után kezdtek nyereségessé válni, ennyi türelmi időt tehát mindenképpen érdemes adni a vállalkozásnak, mielőtt túl hamar elveszítenénk a kedvünket a kezdeti erőfeszítések miatt. Kezdetben remek lehetőség a tapasztalatszerzésre és a kapcsolatépítésre az önkénteskedés, ami később referenciaként is felhasználható. Érdemes ezen kívül ellátogatni a rengeteg Business Meetup, üzleti reggeli, és vállalkozásfejlesztési tanfolyam valamelyikére, ahol tanulhatunk és építhetjük a partneri hálónkat, vagy akár az ügyfélkörünket is. Népszerű a Kaptár havonta más-más témában meghirdetett Vállalkozó Női Reggelije, ahová babakocsival is be lehet futni akár, és akár csak egy ötletcsírával a fejünkben is kaphatunk és adhatunk másoknak inspirációt. Évek óta sok kezdő vállalkozónőnek nyújt támogatást a Seed Alapítvány Dobbantó képzése. És 2 éve már az Önmegvalósítás Anyacsavar csoport is.

Szívesen hallanál mások tapasztalatairól, bevált megoldásairól különböző témákban?

Iratkozz fel a hírlevélre, hogy időben értesülj a programokról, és most megkapod hozzá az Így töltődj fel hétvégén! című kisokost is!

 

paizsdora_anyacsavar_alairas-300x112

 

Beszélj úgy, hogy érdekelje – tréningtapasztalatok a gyakorlatban 4.

reggeli elindulás2A “Beszélj úgy, hogy érdekelje” szülői kommunikációs tréning legnehezebb témája számomra talán a büntetés nélküli konfliktuskezelés. Merthogy ugye a rosszalkodás idegesítő, olykor vérlázító, és noha lélekben bölcs és belátó, következetes és igazságos szülő szeretnék lenni, a hétköznapokban ez nem mindig sikerül, amikor éhes és fáradt vagyok, a gyerek pedig a kifejezett kérésem ellenére dobálja a nappaliban a teniszlabdát, majd kajánul vigyorogva figyeli a hatást. Ami nem marad el: már kiabálok is, hogy azonnal hagyja abba, és csak arra vagyok büszke, hogy káromkodás helyett egy nyomatékos „macskabajusz” hagyja el a számat. Majd félelmetesnek hangzó fenyegetőzésbe kezdek: „Bezárjalak a szobádba?” Hallom magam kívülről, tök gáz, mondjuk nincs is kulcs a szobájában, bezárni, ha akarnám se tudnám, de a fenyegetés, akkor is fenyegetés. A gyerek azonnal abbahagyja a labdázást, és boldogan mondja: „Igen, zárjál be, és gyere is be velem a szobába, és beszéljük meg!”, és elindul a szobájába.

Ó, szóval innen fúj a szél! Szeretne csak velem lenni egy kicsit, és az ölembe bújva beszélgetni. Belemegyek a játékba, leteszem a kezemből a konyhai akármit, amivel éppen foglalkoztam, bemegyünk a szobába, becsukom az ajtót, leülök a földre, ő azonnal az ölembe kucorodik, és mondja „Bocsánat, mama, megígérem, hogy máskor nem csinálok ilyet!” és élvezi az osztatlan figyelmet és testi kontaktust. És én is.

A tréningen sok szó esik arról, hogy ezekben a türelmet próbáló, határfeszegető helyzetekben büntetés helyett próbáljunk meg a rosszalkodás mögé látni.

A gyereknek motiváció, nekem időnyerés, a családnak jó hangulat

reggeli elindulásVajon mi lehet a minden reggeli cirkusz mögött, amikor a gyerek nem akar elindulni az oviba, és bojkottálja az egész készülődést, amitől az másfél órára nyúlik, és hihetetlen stressz lesz? Nálunk hamar kiderült, hogy a testvérféltékenység áll mögötte: a kicsi – 10 hónapos – miért maradhat otthon a mamával? Ő – a 3,5 éves nagy – miért van kiközösítve a jóból? Végül rájöttünk, hogy neki nagyon sokat segít, ha minél pontosabban érti a helyzetet: ki mit csinál egészen pontosan, amíg ő az oviban van. Az egyik barátnőm minden nem elmeséli a napját a hároméves kislányának. És nem csak azt, hogy mivel tölti a napját, hanem azt is, hogy éppen mi foglalkoztatja, milyen jó és rossz élmények érték, minek örül, miket tervez. Ugyanúgy egyenrangú félként kezelni a – természetesen korának megfelelő köntösbe bújtatott – információ megosztásban, mint a férjét.

A tréningen hallottam egy másik tanulságos történetet arról, milyen fontos az ellenállás mögé látni. Egy kisgyerek szintén nem akart oviba menni, amit a szülők úgy értelmeztek, hogy a kicsi hozzájuk ragaszkodik, és ezért egyre később vitték óvodába, hogy minél több időt lehessen velük. Hónapokba tellett, mire kiderült, hogy a gyerek azért utasította vissza egyre hisztérikusabban az oviba indulást, mert ott az volt a szokás, hogy az utolsónak érkező szedi le az asztalt és hajtogatja össze a terítőt, ami neki sosem sikerült. És mivel a szülei jó szándéka miatt mindig ő érkezett utoljára, naponta érte kudarcélmény a terítő összehajtásban. Valójában kompetenciaprobléma húzódott meg a hiszti mögött, és a gyerek boldog volt, amikor a szülei korábban kezdték bevinni, és elsőnek érkezett az oviba.
A tréningen tanultam meg azt is, hogy reggeli készülődésnél időnyomás alatt tapasztalható ellenállás kisebbeknél szavak helyett cselekedetekkel jobban kezelhető. Például jobban járunk időben és stresszmentességben is akkor, ha leülünk a kicsi mellé, és együtt fejezzük be a legóvárat, majd gond nélkül el tudunk indulni, mint ha meg akarjuk szakítani a neki oly kedves és fontos tevékenységben.
Az egyik résztvevő megjegyezte, hogy ezek a módszerek vasárnap működnek, hétköznap nem. Ebbe van némi igazság, hiszen téthelyzetben, amikor időben muszáj elindulni, az ember nem szívesen húzza az időt legóvárépítéssel, vagy más belefeledkezős játékkal. Én azért kipróbáltam ezt, és működött. A legfontosabb azonban szerintem a lelki felkészítés: „Ezt a várat most segítek neked befejezni, utána indulunk. Rendben?” És meggyőződöm róla, hogy hallotta, érti, mert így sokkal valószínűbb az együttműködés. Nálunk gyakran működik az, hogy az egyik játékot kihozzuk magunkkal az előszobába, amíg öltözködünk. Így nincs éles határ a játék és az elindulás között. A gyereknek motiváció, nekem időnyerés, a családnak megőrzött jó hangulat a reggelben.

Szeretem őket, és szeretném, hogy jó legyen együtt

Fontos, hogy a büntetés nélküli konfliktuskezelés sokkal több türelmet igényel, és sokszor segít valami „varázsmondat”, vagy mantra az önuralmam megtartásában, amikor érzem, hogy kezd felmenni a pumpa. Mondjuk, emlékeztetem magam arra, hogy „szeretem a gyerekemet”, vagy rápillantok a heti tervezőmre az előszobában, amire felírtam a hét mottójának, hogy „Türelem, kedvesség, egymásra figyelés!” Mert, hogy nekem ez az igazán fontos. Hogy szeretem őket, és szeretném, hogy jó legyen együtt. Ez pedig a hétköznapokon múlik, a reggeli elindulásokon, a hideg és sötét téli délutánokon hazabandukolásokon, a közös uzsonnázásokon, a fürdés utáni ölelkezős törölközéseken, a spontán odafordulásokon „Nézd, mama, daruautó! Láttad? Egy igazi daruautó!”

Érdekel Téged is a téma?

Szeretnéd Te is elsajátítani a büntetés nélküli konfliktuskezelés alapjait?

Akkor most megéri csatlakoznod az Anyacsavar On-line klubhoz, mert havi 1 tejeskávé áráért minden hónapban más témában kapsz coaching támogatást, és partneri kedvezményeket! Márciusban többek között 4500.- kedvezménnyel vehetsz részt az Értsünk szót Érzelmi iránytű tanfolyamán is! Várunk Téged is szeretettel!

Jelentkezz MOST!

paizsdora_anyacsavar_alairas-300x112

Életem legjobb befektetése

pénz2Dórával a coaching, komolyan mondom, életem legjobb befektetése volt!

Na jó, az egyik legjobb. Bár, ha átszámoljuk, hogy gyökeres változások indultak el 90 röpke perc hatására olyan területeken, amikkel hónapok, vagy évek óta küzdöttem… akkor mégis valószínűleg a legjobb.

Nem vagyok amúgy egy ilyen méregetős-számolgatós arc. Eredendően szociológiát is végzett kortárs táncművész vagyok, dolgoztam táncosként, koreográfusként, tanárként. Hosszú, merengő, intuitív beszélgetésekhez szokott lélekként mindig is szívesen analizáltam magam vagy mások Problémáit, nagy- nagy hajlamom van az adott helyzet szálazgatására, elemezgetésére, megoldásokon töprengésre, szeretek barátokkal lefutni egy kört amíg szomorkodunk a Probléma meglétén egy bor/ kávé mellett, majd ezt megtenni újra és újra…. Azt hittem, ez jó, mert éljen az önismeret (ez eddig oké) és emellett hatékony is, mert lassan-lassan közelebb kerülök valamiféle megoldáshoz.

Sajnos be kellett látnom, hogy ez nem így van. Az analizálás és egy probléma egyre mélyebb megértése vajmi kevéssé indít el egy megoldás felé. Ó, az a sok kávé és bor milyen hiába folyt el…

A coachingon viszont jön Dóra egy teával, és a jól irányzott kérdéseivel. Sajnálkozásra, érzékenykedésre, hosszas mélylélektani elemzésekre nincs idő, hanem kirobbant az eddigi nézőpontból, lökdös előre hogy TE MAGAD ki tudod találni a megoldást, ha arra figyelsz, és nem a problémára, na gyerünk, mit lehet csinálni, és még, és még, és még…?

Hihetetlen élmény volt, hogy mennyire lehet máshonnan is látni a helyzeteket, ha elhisszük, hogy van megoldás. Csodás, hogy egyszer csak megváltoznak a keretek. De a legjobb, hogy nem csak egy inspirálót beszélgettünk, hurrá, hanem tervekkel, szempontokkal, konkrét, gyakorlati feladatokkal távoztam, amiket szépen sorban leírva és lépésenként az életembe beépítve tényleg megtörténik a változás.

(Kulcsár-Vajda Enikő, 2 gyerek mellett vállalkozást indító anya)