Hogyan támogatja a munkahely az anyák karrierjét?

USA, New Jersey, Jersey City, Mother with baby boy (2-5 months) working from homeEzt a kérdést úgy is feltehetném, hogy hogyan támogatja az anya a saját karrierjét egy munkahelyen? A Karrierépítés gyerekek mellett témában megrendezett Anyacsavar Klubban elhangzott tapasztalatok kivétel nélkül mind egy irányba mutatnak. Azok a kisgyerekes nők, akik jó pozíciókba tudtak visszatérni a munkaerőpiacra, minden esetben egyedileg egyeztettek a munkáltatóval.Érdekel, mik a bevált gyakorlatok?

A sikeres visszatérés feltételei

  • a munkavállaló korábbi munkájával kiérdemelt és a munkaadó által megelőlegezett bizalom, és
  • a saját feltételek és igények – például a rugalmas munkaidő, ami lehetővé teszi, hogy a délután a családé lehessen – őszinte megbeszélése a főnök habitusához és igényeihez alkalmazkodva.

Grósz Judit a Microsoft Magyarország marketing és operatív igazgatója az Anyacsavar Klub vendége annak idején például nem rejtette véka alá, hogy amíg kicsik a gyerekei, nem akar munkavacsorákra és üzleti utakra járni, sőt, amikor beteg a gyereke, otthonról fog dolgozni, és minden iskolai anyák napi ünnepély prioritást élvez majd a munkahelyi jelenléttel szemben. Cserébe viszont a munkáját a tőle megszokott magas minőségben fogja ellátni, időre, megbízhatóan, ha kell éjszaka.

Szerencsére az eredményorientált szemlélet elterjedőben van Magyarországon is, ezért egyre több az olyan munkahely, ahol a lényeg az, hogy a munka el legyen végezve, és ahhoz elég nagy szabadságot kap a munkavállaló, hogy megoldja, mikor és hogyan teszi ezt.

Zvolenszky Zsófia filozófus, az Anyacsavar Klub másik vendége szerint ennek többek között az is az oka, hogy az elmúlt évszázadban sokat változott a munkahely koncepciója. Ma már nem feltétlenül gondoljuk azt, hogy a „komoly” munkát hagyományos munkaidőben, irodákban, íróasztalnál végzik férfiak, akik a háztartást delegálják valakinek. Egyre explicitebben jelen van a munkahelyeken annak a tudomásulvétele, hogy a főnöknek és a munkatársaknak is van gyereke.

A női vezetők és mentorok támogatásának ereje

Ennek kapcsán jegyezte meg Grósz Judit, hogy sok fiatal tehetséges nőt mentorál, akik úgy gondolják a karrierjük egy pontján, hogy nem pályáznak meg magasabb pozíciót, mert nem hiszik, hogy később helyt tudnának állni benne anyaként. Judit és számos más jelenlévő anya azonban megerősítette, hogy magasabb pozícióból egyáltalán nem nehezebb gyereket vállalni, mint egy alacsonyabból. Sőt, a tapasztalat az, hogy a munka mennyisége nem csökken attól, hogy valaki alacsonyabb pozícióban dolgozik. Ami csökken, az a fizetés, és a szabadság, hogy eldönthesd, mikor és hogyan végzed el a munkát.

Zvolenszky Zsófia ehhez kapcsolódva mesélte el, mennyit segített neki egy idősebb, tapasztaltabb női kolléga, aki a gyerekvárás idején azzal biztatta, hogy a szülés utáni első 6 hónapban könnyen fog tudni otthonról, a gyereke mellől is dolgozni (kutatni, tanulmányokat írni), mert a baba még rengeteget alszik. És valóban! „Persze később is a gyerek életkorával folyamatosan változik, hogy milyen fajta munkát tudok hatékonyan megcsinálni akkor is, amikor a gyerek velem van (például a közös konferencia-részvétel két éves korig egészen egyszerűen megoldható volt, viszont most már fokozatosan egyszerűbbé fog válni az az alternatíva, hogy egyedül utazzam el)”.

A tudatos tervezés előnyei

A hallgatóságban volt olyan is, aki tudatosan készült arra legjobb és legrosszabb forgatókönyvvel, hogy a babája különböző életkori szakaszaiban mit fog tudni csinálni otthonról, gyerekek mellől, majd a terveket kipróbálta a gyakorlatban, és a valóságra szabta, amikor annak eljött az ideje. Ezekről a tapasztalatokról egyébként rengeteget hasznosat ír Jónás Anna otthonról dolgozó értelmiségi anya Kicsivel könnyebben című könyvében.

A tudatos tervezésnek nagy előnye első sorban éppen az, hogy az anyaságba eleve beleképzeljük, beletervezzük a saját igényeinket is, mint intellektuális kihívások, szakmai fejlődés, karrier…stb., és megpróbálunk nekik lehetőséget, időt és az életünkben helyet teremteni. Fontos, hogy ezek az igények ne a legutolsó helyeken szerepeljenek majd a feladatok és teendők rangsorában, mint az oly gyakori sok kisgyerekes anya életében.

Érdekelnek a további tapasztalatok?

Szeretnél Te is részt venni a következő Anyacsavar Klubon?

Iratkozz fel a hírlevélre, amihez ajándék e-bookot kapsz, és ígérem, minden újdonságról időben értesítelek!

paizsdora_anyacsavar_alairas-300x112

Férfias-e apának lenni?

apa és gyerekAnna férje olyan közegben dolgozik, ahol azt sugallják a kollégák, hogy a gondoskodó apai szerep nem férfias! Az, akinek délután le kell lépnie, hogy elhozza a gyereket az oviból, egy lúzer. Ez a társas nyomás nem könnyíti meg a még oly liberális szemléletű férfiak helyzetét sem abban, hogy az egyenlő otthoni munkamegosztás felé elmozduljanak szemléletmódjukban és a gyakorlatban is.

Ami jó hír

Zvolenszky Zsófia filozófus, az Anyacsavar Klub vendége szerint szerencsére az elmúlt években tapasztalható egy általános elmozdulás abban, mi számít vagánynak, főleg Amerikában, Nyugat-Európában. A klasszikus alfa férfiak helyett manapság a munkahelyeken is egyre inkább a csapatjátékosokat preferálják, még felső vezetői pozíciókban is. Ez reményt ad arra, hogy a gondoskodó szülői szerep felvállalása egyre kevésbé jelent egy férfinak stigmatizált identitást.

Milyen mintát látunk otthon?

Amíg erről beszélgettünk, eszembe jutott az is, hogy a mi családunkban például az apai gondoskodás generációk óta az anyagi gondoskodásban nyilvánul meg. A fiúk – és persze a lányok is – ezt látták otthon: az étteremben a családfő fizet, a gyerekek taníttatását, első lakását a férfiak által összetalicskázott pénz fedezi. Ha egy felcseperedő fiúnak ez példaértékű, és ezt a mintát belsővé teszi, akkor a legnagyobb jóindulat van a mögött az attitűd és viselkedés mögött, amikor nem akarja, hogy a felesége dolgozzon (mert ez számára a stresszel egyenlő, amitől meg szeretné megkímélni), és az anyagiak előteremtését saját feladat- és hatáskörének érzi.

független nőJól emlékszem, hogy fiatal felnőttként, amikor a saját lábamra álltam, és rengeteget dolgoztam, sokszor fáradt voltam, de mindig jóleső érzés volt, hogy független vagyok, éppen ezért eléggé rosszul érintett, hogy a szüleim aggódnak értem. Amikor ezt a szemükre vetettem, ők őszintén kérdezték, mi mást érezhetnének, mint aggodalmat. Én pedig rávágtam, hogy „Legyetek rám büszkék!” Láttam rajtuk a döbbenetet, és azt, hogy nekik tényleg most esik le, hogy engem nem sajnálni kell azért, mert fiatal nőként fáradt vagyok a munkáimtól, az önálló élet kihívásaitól, mert ezt én választottam, és én élvezem az izgalmas munkámat, a sok kihívást, az új dolgok tanulását, a személyes hatékonyságot, a szakmai kompetenciám növekedését, az anyagi függetlenséget. Lehet velem örülni, és a teljesítményemért, a sikereimért lehetnek rám büszkék is akár.

Milyen mintát látnak a gyerekeim?

Két fiam van, és nagyon gyakran eszembe jut, milyen férfiaknak szeretném őket látni, amikor majd felnőnek. Természetesen azt szeretném, hogy legyenek kiegyensúlyozott lelkű, rugalmas, kreatív, okos, kedves és meleg szívű, szilárd erkölcsű, ám ugyanakkor jó humorú, társaságkedvelő fiúk, akik hűséges barátok, gondoskodó szülők, jó szeretők, együttműködő házastársak, keményen dolgozó munkatársak. Örökölje mindnyájunk legjobb tulajdonságait, és növessze ki mellé a belőlünk hiányzókat. “Persze, még mit nem?” mondaná a hároméves nagyobbik, valamelyik népszerű meséből idézve.

Mert tudom, és nap mint nap tapasztalom is, hogy mindegy, mit mondok nekik, mindennél erősebb a minta, amit tőlünk látnak. Ezért örülök neki, hogy látják, hogy én is dolgozom, és szeretem is a munkámat. Hogy én is vezetek autót – meg is kérdezte a múltkor a Kisvakond képeskönyvet lapozgatva a fiam, hogy hol vannak a sofőr nénik? Örülök neki, hogy az apjuktól és a nagypapáktól is tapasztalnak érzelmi gondoskodást, és azt, hogy minden férfi tud pelenkázni, főzni, játszóterezni és álomba ringatni. Hogy gondoskodni férfiként is önjutalmazó dolog. És persze ezért nem örülök neki, hogy alig látják az apjukat, olyan későn jár haza a munkából. Hogy az otthoni teendők oroszlán részét én csinálom. Hogy szinte mindig én megyek a bölcsibe, oviba. Hogy mindketten sokat panaszkodunk, hogy fáradtak vagyunk. Szóval van még hová fejlődnünk…

paizsdora_anyacsavar_alairas-300x112

 

Mi az anya feladata?

Anyai feladat vagy szülői feladat?

dolgozó anya 2Ha megkérdeznénk az utca emberét, vagy csak saját magunkat, erre a kérdésre minden bizonnyal jönnének olyan válaszok, hogy az anyák hatáskörébe tartozik a csecsemők és gyerekek gondozása, ellátása, az „otthon melegének” biztosítása, a betegekről gondoskodás, a háztartásvezetés, az ovival, iskolával való kapcsolattartás…stb.

De mi lenne, ha ezeket a feladatokat nem az anyaszerephez kapcsolnánk, hanem a szülői/gondviselői szerephez, amit kortól és nemtől függetlenül a család bármely felnőtt tagja tulajdonképpen el tudna látni. Erről beszélgettünk az Anyacsavar Klubban, ahol a témánk a Karrierépítés gyerek mellett volt.

Hogyan változtass?

Fogas kérdés, hogy amikor megszületik egy párnál az a felismerés, hogy nem fenntartható a férj-feleség kapcsolatban az a dinamika, hogy a háztartás és a gyerekgondozás oroszlánrészét a nő viszi a vállán automatikusan, sokszor a saját szükségletei és igényei (pl. karrierje) kárára, akkor mi segít a változtatásban. Noha a szerepek összehangolása mindig küzdelmes dolog, és sokszor nincsenek ideális, csak az adott helyzetben optimális megoldások, a következő segítő tényezőket azonosítottuk be az Anyacsavar Klubon közösen, ki-ki a saját működő gyakorlatából:

  • Rengeteget segít a jó férj-feleség együttműködésben az otthonról hozott minta. Azok a fiúk, akiknek dolgozó anyja volt, és az apjuk is részt vállalt a háztartási és gyerekgondozási teendőkben, ezt veszik természetesnek, és velük sokkal könnyebb megugrani a független férfi-független nő viszonyból a váltást a felelős szülő-felelős szülő szerepekbe.
  • Ugyanakkor van, ahol éppen az apánál látott rossz példa – szinte nem is volt kapcsolata a gyerekeivel annyit volt távol – segíti az újdonsült férjet abban, hogy eltökélten akarjon másmilyen apa lenni.
  • Anyaként segít a változtatni akarásban annak az újra és újra tudatosítása, hogy fontos, milyen mintát lát a gyerekem. Úgy élek most, ahogyan szeretném, hogy a gyerekem éljen 30 év múlva? Milyen nőnek, férfinek, anyának, apának szeretném őt látni? Én és a férjem jó példák vagyunk erre?
  • apa segítHa változást szeretnénk a családi munkamegosztásban, rettenetesen fontos, hogy bírjuk ki, hogy NEM nyúlunk be egy feladatért csak azért, mert azt olyan gyorsan, jól, rutinosan meg tudnánk oldani. Nehéz megállni, de bírjuk ki, hogy nem vesszük át a pelenkázással szerencsétlenkedő, a rántást kondérban készítő, az altatással rendre kudarcot valló férj kezéből a feladatot. Mert ha kiveszem a kezéből, azzal csak arra kondicionálom, hogy ő úgysem jó ebben, és arra, hogy majd én úgyis megcsinálom. Ez rövid távon kényelmes, hosszú távon nem jó neki sem, nekem sem. Helyette végig gondolhatjuk, hogyan tudjuk támogatni abban, hogy ugyanolyan profi legyen benne, mint mi. Biztatással? Békén hagyással? A nekünk bevált trükkök megmutatásával?
  • Segít még a változtatásban a környezetünk – nagyszülők, barátok, bébiszitter – edukációja, hogy a segítség akkor és abban a formában érkezzen, ahogyan szeretnénk. Gondolok itt arra, hogy szeretnénk-e, ha az anyósunk rendet rakna a ruhásszekrényünkben, a nagypapa gumicukrot adna a kicsiknek vacsorára, vagy a bébiszitter a telefonján mutatna-e videókat…stb. Ehhez Csilla szerint meg kell tanulnunk a delegálás módszertanát, mert az otthoni feladatokat éppen úgy kell delegálnunk, mint a munkahelyieket. Mottó: a többiek nem gondolatolvasók!
  • Amikor mi magunk is tanuljuk a változást, segít, ha „helyzetben hagyjuk a másikat”. Elmegyünk otthonról kora reggel a másikra hagyva a reggeli elindulást, vagy nem megyünk haza fektetésre, bízva abban, hogy a másik – talán nem pont úgy, ahogyan mi szoktuk csinálni, de a maga módján – megoldja. És tényleg! Egy-egy ilyen helyzet megoldódása dupla hasznot hoz: mi megbizonyosodhatunk róla, hogy nélkülözhetőek vagyunk, a másik félnek pedig nő a kompetenciaérzése, „ezt is meg tudom csinálni!”
  • Flóra módszere az érzékenyítés: tételesen elmeséli egy-egy otthon, gyerekgondozással töltött nap végén, hogy mi mindent csinált aznap, hogy a férje fejében lévő gyakori „te egész nap csak otthon vagy, pihengetsz” tévképzet átértékelődjön.
  • Zsófi az elcsúszott, rosszul sikerült helyzeteket használja fel arra, hogy kezdeményezze, legközelebb legyen másképpen. Hiszen az senkinek nem jó, ha a kapcsolatban az egyik, vagy mindkét fél túlterhelt, frusztrált. Ahogyan Zsófi fogalmazott, „minden megbeszélés kérdése”.
  • határidőnaplóVan, akik saját módszert fejlesztettek ki az egyenlőtlenségek ellen. A naptármódszer lényege, hogy egy közös családi naptárban aki befoglalt egy időpontot saját programra – például céges vacsora, továbbképzés, orvosi vizit…stb. – azé az elsőbbség, és ilyenkor vitán felül áll, hogy a másik dolga mondjuk elhozni a gyerekeket az óvodából.
  • Juditéknál az vált be, hogy minden évben gyerekes baráti társasággal mentek el nyaralni. Ennek nagy előnye, hogy egyszerre ad lehetőséget a gyerekekkel minőségi időtöltésre, elégíti ki a felnőtt társaságra való igényt, és ad lehetőséget a felnőtteknek egy kis saját szabadidőre, vagy a barátok segítségével kettesben töltött időre, amiből a hétköznapokban komoly hiány, és így feszültség lehet.

Érdekelnek a további tapasztalatok?

Szeretnél Te is részt venni a következő Anyacsavar Klubon?

Iratkozz fel a hírlevélre, amihez ajándék e-bookot kapsz, és ígérem, minden újdonságról időben értesítelek!

paizsdora_anyacsavar_alairas-300x112

Karrierépítés gyerek mellett

egy Anyacsavar klub tapasztalatai I.

helloanyu karrier klubEbben a megoldásközpontú beszélgető körben arra kerestünk bevált gyakorlatokat, és arról cseréltünk tapasztalatokat, hogyan lehet összehangolni két olyan női szerepigényt, mint a karrierépítés és az anyává válás. Mint a Sziget Fesztiválon évente egyszer a punkok, előrajzottak a karrierépítő anyák a HellóAnyuba, és jó volt megtapasztalni, hogy ezzel az igénnyel senki nincsen egyedül, ráadásul milyen szuper láthatatlan klub tagjai lehetünk. A negyven gyereket, meg a HellóAnyu kávéfőzőjét túlkiabálva rengeteg saját megoldást, felismerést és megküzdési stratégiát osztottunk meg egymással. Ezen az Anyacsavar Klubon vendégeink voltak Grósz Judit, a Microsoft Magyarország marketing és operatív igazgatója, aki két gyerek mellett építi a karrierjét a versenyszférában, és Zvolenszky Zsófia filozófus, egyetemi docens, aki nemzetközi tudományos karriert épít anyaként.

Miért jó gyerek mellett karriert építeni?

Első körben erre kerestük a választ közösen, a saját tapasztalatainkra alapozva, mert a csapból is az folyik, hogy ez eleve lehetetlen vállalkozás, vagy ha lehetséges is, akkor hatalmas szívás, és egyébként is borzasztóan önző dolog, amivel rosszat tesz az anya a család minden tagjának. Lássuk, mit mondtak azok, akik ezt az utat választották és nekik jól működik.

Anyaként karriert építeni jó, mert:

  • Fantasztikusan jó érzés, amikor valaki annyira szereti a munkáját, hogy az más életterületen meg nem tapasztalható flow-élményhez és sikerélményhez juttatja, az identitása része. Miért is akarná hát abbahagyni ezt a munkát azért, mert gyereke született? Azok a nők, akik töltekeznek a munkájuk során, az ott termelődő pozitív energiát türelem, humor és odafordulás formájában haza is viszik a gyerekeiknek, férjüknek. (Egyébként érdemes belegondolni, hogy férfiak milyen furcsán is hatna, ha egy férfihoz intéznének olyan megjegyzést, hogy „Tudom, hogy meghatározó számodra a munkád, de nem értem, miért akarod folytatni most, hogy szülő leszel.”)
  • A kereső munka anyagi függetlenséget nyújt, és ezzel egyidejűleg megszünteti a sok kisgyerekes nőt érintő anyagi kiszolgáltatottságot. Lehetővé teszi fizetett segítség kérését azokhoz a feladatokhoz, amik nem szorosan vett „anyai feladatok”, mint részt venni egy anyák napi ünnepélyen, virrasztani a beteg gyerek mellett, aki az anyjához ragaszkodik…stb. Példaként említették a résztvevők a házimunkát, és a gyerekekkel töltött „nem minőségi” időt arra, amikor az anya igenis pótolható. Ahogyan azt Kati megfogalmazta, „péntek esténként bébiszitter őrzi a gyerekeim álmát, amíg én és a férjem viszont minőségi időt tölthetünk végre kettesben”.
  • A kétkeresős családokban más az otthoni hatalmi dinamika – jegyezte meg Zvolenszky Zsófia, filozófus. Általában demokratikusabb a döntéshozatal – fel sem merül a sajnos sok családban klasszikus „én keresem a pénzt, én döntöm el, mire költünk, nekem jár a búvárkodás, neked nem jár a jógaóra…stb.” okfejtés a férjtől. Emellett az a tapasztalat, hogy nagyobb a férjek részvétele a házimunkában és a gyereknevelésben, hiszen a feleség is dolgozik, akárcsak ők. Ahogyan Zsófi fogalmazott, „csomó mindent elvárhatok a férjemtől. Férfi-nő dimenzió helyett könnyebben tudjuk emberi dimenzióban nézni a napi együttműködést. Ami őt elfárasztaná, az engem is éppen úgy elfáraszt, ezt nem kell elmagyarázni.”
  • Amikor kétkeresős a család, a férfi válláról hatalmas teher kerül le – tapasztalja Grósz Judit. Ki ne látott volna abba a felelősségbe beleroppanni férfiakat, és házasságokat is, hogy egyetlen emberen múlik az egész család egzisztenciája. Ennek a lelki tehernek a viselése hatalmas stressz, és igazságtalan és felesleges is, hogy egyetlen ember viselje – ahogyan az is igazságtalan és felesleges, hogy a háztartási és gyermekgondozási feladatokat egyetlen ember – tipikusan az anya – vigye a vállán.

Érdekelnek a további tapasztalatok?

Szeretnél Te is részt venni a következő Anyacsavar Klubon?

Iratkozz fel a hírlevélre, amihez ajándék e-bookot kapsz, és ígérem, minden újdonságról időben értesítelek!

paizsdora_anyacsavar_alairas-300x112