Nálatok is rendre kitör a karácsonyi neurózis a család minden tagján? Hiába a várakozás, a készülődés, a sok erőfeszítés és akarás, hogy meghitt családi ünnepelés legyen, a Karácsonytól már rettegsz, mert minden alkalommal kész idegbetegség. A jó szándék ellenére valami mindig elcsúszik, a méreg drága ajándéknak nem örülnek, az anyós megsértődik, a kamasz ajtócsapkodások közepette elvonul, a bejgli szétrobban a sütőben, a kapcsolatod a válás szélére sodródik…
Ha ismerősek számodra a fentiek, talán jól jön pár tipp egy neurózismentes Karácsonyhoz. Ezeket az ötletek Anyacsavar csoportokon részt vett, hús-vér kisgyerekes anyák hosszú évek során leszűrt tapasztalataiból válogattam. Szabadon felhasználható, továbbfejleszthető bármelyik! 🙂
1. „A Szenteste nálunk mindig reggel van. A fát éjszaka díszítjük, amíg a gyerekek alszanak, így reggel, amikor felébrednek, megvan a „csoda”-élmény, az ajándékaikkal egész nap játszhatnak, és nem este, fáradtan, a fektetési rutint felborítva kell kötelező jelleggel ünnepelni.”
2. „Utálok ajándékot vásárolni sietve, tömegben, az utolsó pillanatban, idegeskedve. Ráadásul időm és pénzem is nagyon kevés van. Tavaly felfedeztem, hogy ha bolhapiacon vásárolok, akkor egy délelőtt alatt mindenkinek találok ajándékot, egy helyen és nagyon jó áron. A bolhapiacon nézelődés pedig nekem is egy feltöltő program. Még soha ennyire nem örültek az ajándékaimnak a családban, mint akkor.”
3. „Nekem akkor igazi az ünnep, ha nem kell senkinek sem megfelelnem. Nem kell kiöltözni, 5 fogásos menüt készíteni, hanem csak együtt lazulhatunk végre. A legjobb Karácsonyunk az volt, amikor házhoz rendeltük a kaját, és egész este pizsiben feküdtünk a szófán, és egy jó filmet néztünk.”
4. „Én arra figyelek, hogy a karácsonyi szünetben minden nap legyen egy olyan közös élmény a gyerekekkel, amit mindenki élvez. Sütünk mézeskalácsot, elmegyünk uszodába, állatkertbe, moziba. A lényeg a napi „betevő” közös élmény.”
5. „Mi minden családi Karácsony előtt, még december elején elmegyünk a férjemmel kettesben egy hosszú hétvégére. Akkor még nem indul el a karácsonyi őrület, még minden nyugodt ritmusú, nincs lázas készülődés, időnyomás. Mi ezzel a békés, egymásra figyelős hétvégével ajándékozzuk meg egymást, magunkat minden évben.”
Te is vágysz a neurózis-mentes laza, nyugodt, vidám, meghitt ünneplésre? De valahogy mindig elcsúszik a dolog? Napokig készülődsz, sütsz-főzöl, idegeskedsz a bevásárló tömegben, feszengsz a kötelező rokonlátogatásoktól? Rendben van ez így?
Nem muszáj folytatni a rossz beidegződésen alapuló családi szokásokat. Alakítsd ki a családtagjaiddal közösen a saját ünnepelési szokásaitokat! Meg fogsz lepődni, amikor kiderül, nem csak te, a többiek is feszengnek, felesleges áldozatokat hoznak, pedig lehetne minden másképp. A kulcs a kommunikáció! Kérdezd meg őket, mi okoz nekik örömöt, mi zavarja őket, és mi az, amit szívesen elhagynának az ünnepi szokások közül. Keressétek meg azokat a mozzanatokat, amelyek mindenkinek örömforrások, és csináljatok ezekből többet! A többi családi szokáson pedig sosem késő változtatni, és hidd el, megéri. Kezd el idén, ünnepelj úgy, ahogyan igazán jól esik!
