Megoldásközpontú coaching (nem csak) kisgyerekes nőknek
Bennünket is elért egy klasszikus gyerekbaleset, minek folytán a hatéves túlmozgásos gyerek minimum három hétre fekvőgipszbe, mi pedig állandó logisztikai és humorérzék-próbák elé kerültünk, ahol nap mint nap újabb új és/vagy váratlan helyzetek elé kerülünk, és azzal kísérletezünk, mi válik be. Kb mindenre kellett B terv. Összegyűjtöttem, a számunkra bejövős megoldásokat. Öröm az ürömben, …
“Gyerek gipszben – B terv a hétvégékre, szülinapi bulira és a nyaralásra” bővebben
Totál szubjektív ajánló tőlem és az Anyacsavar On-line Klub tagjaitól könyvfüggő gyerekeknek és szülőknek, és leendő könyvmolyoknak a kedvenc könyveinkből hatéveseknek (+/- 1-2 év). Ez az ajánló azért készült, hogy amikor a különféle családi ünnepek és szülinapok előtt a rokonság és a barátok neked szegezik a kérdést, hogy milyen ajándéknak örülnétek, legyen pár …
A szex és anyaság Anyacsavar klubon Mester Dóra Djamila szexedukátorral arról beszélgettünk megtartó, biztonságos körben, hogy ki milyen kérdésekkel, dilemmákkal, nehézségekkel szembesül a szexualitás területén anyaként, és a leggyakrabban felmerülő témáknál ránéztünk arra is, kinek mi vált be.
A helyi közösségek a régi sokgenerációs nagycsaládok megtartó funkcióját nyújtják a négy fal között, a család és háztartás összes feladatával egyedül maradt kisgyerekes nőknek. Nekem a helyi közösség a családom és a barátaim mellett a támogatói hálóm fontos része, igazi kincs ez a kis „falu” a nagyvárosban.
Könyörgök, hogy van az, hogy amíg az emberek soha, de soha nem szólnának be egy másik felnőtt embernek azért, mert előnytelenül öltözik, vagy szájszaga van, nekem gondolkodás nélkül és azonnal, mert babát várok. A várandós nők teste miért társasági téma, amiről a jelenlétemben, a fejem fölött beszélgetnek, vagy egyenesen tőlem is elvárják, hogy bájcsevegjek róla.
Már-már fekete öves családi nyaralás-tervezőnek érzem magam az elmúlt öt év kisgyerekes nyaralásainak tapasztalataival, mégis minden nyár hoz meglepetéseket, új tanulságokat. Íme az idei nyár tanulságai a kétévessel és az ötévessel.
Idén is tartottam Évközepi újratervező workshopot, ahol csupa kisgyerekes anya szánt magára egy önreflexiós délelőttöt és vizsgálta meg, hogyan alakultak az év első hat hónapjában a januárban kitűzött céljaik. Mi valósult meg, és a sikereknek mi volt a titka, mi maradt el, vagy módosult, és mik a legfontosabb tanulságok.
Több szempontból tervezem meg az egész család számára optimális téli szünetet. Ahhoz, hogy jól éljünk, szerintem az kell első sorban, hogy az egyszerű hétköznapjaink, a reggeleink, és a délutánjaink, a beszélgetéseink és az együttléteink, a közös étkezések és bevásárlások jó hangulatban teljesnek. Legyen elég (de ne túl sok) impulzus, legyen elég saját ritmusban töltött idő, legyen rendszeres pihenés és legyen sok kapcsolódás. Önmagunkhoz is, és egymáshoz is.
Saját történet arról, hogyan sikerült a klasszikus „karrier VAGY család” paradigmát „karrier ÉS családdá” alakítani spontán, a hétköznapi gyakorlatban. Azért szeretném veletek megosztani, mert szerintem egy klasszikus “téthelyzet”, amiben hiába készülök az ideális forgatókönyvre, a gyerekek közbeszólnak. És ez minden lelkiismeretesen dolgozó kisgyerekes szülővel megtörténik nap mint nap.
Arra jöttem rá, hogy az anyává válással az saját szükségletpiramisom is megváltozott. A legalján – sokszor a testi szükségleteket is megelőzve – a gyerekeim szükségletei vannak. És azzal versengve, még mindig dobogós helyen a reflexiós idő van. Amikor kikapcsolok a napi darálóból, és újra odafigyelek az érzéseimre. Amikor le is írom a naplómba, hogy érzem magam, és milyen gondolatok foglalkoztatnak. Amikor tervezgethetek, előre nézhetek.
