“Minden alkalommal egy kis megvilágosodás félével tudok hazatérni”

Használható segítség
Használható segítség

“Három kisgyerek anyukája vagyok. Az elmúlt hét év, amióta anya vagyok, alaposan megváltoztatta a tudatomat és az életformámat. Ennek feldolgozása és egyeztetése a külvilággal, korábbi önmagammal, férjemmel nehezebb feladat, mint amit a világ sugall. Nehéz a továbbélő ambícióimat összeegyeztetni ezzel az új élethelyzettel, és az ehhez szükséges feltöltődést és lendület megszerezni. Idegesít, hogy a világ sokszor nem hogy nem segít ebben, nem is vesz arról tudomást, hogy ez milyen nehéz. Úgy érzem, a „nem ér panaszkodni”, „én is, más is végigcsinálta” attitűd erősen uralkodik. Az Anyacsavar csoport sok mindenben nyújt támaszt. Azon kívül, hogy az önérvényesítésben, kommunikációban, és a gyakorlati életet érintő dolgokban konkrétan használható segítséghez vezet, minden alkalommal egy kis megvilágosodás félével tudok hazatérni, tanulok valamit magamról is, ami nagyon értékes számomra.” (L. D., háromgyerekes anya)

Mit adott számomra az Anyacsavar csoport? Energiát!

változás
Mit adott? Energiát!

“Az Anyacsavar csoportba jelentkezésemet – talán furcsán hangzik – elsősorban az motiválta, hogy megerősítést szerettem volna kapni arról, hogy nem én csinálok rosszul valamit, hogy más nőknek sem mindig könnyű az élet, függetlenül a családi helyzettől és a gyermekszámtól. És valóban, az időnkénti feszültségek, a fáradtság, az időhiány mindenhol jelen vannak, csak más és más körülmények között zajlik a logisztikázás. Sok trükköt sikerült ellesni a többiektől.

Egy barátnőm szerint jó pszichológus az, aki három ülésből legalább egy alkalommal tud egy olyan használható mondatot adni, amit jól tudsz alkalmazni az életedben, segít egy adott helyzettel való megbirkózásban. Az Anyacsavar csoporton minden alkalommal elhangzott valaki szájából egy olyan mondat, ami az aktuális hangulatomra, problémámra adott választ. Az is előfordult, hogy ez a bizonyos mondat még csak nem is az éppen tárgyalt tematikához kapcsolódva segített nekem.

A női közösségekben hihetetlen gyorsan alakul ki a kapcsolódás, az egymás segítésének egyértelműsége. Nem kell barátnővé válni, – nem is lehet ilyen rövid idő alatt -, mégis kialakul az a közösségi erő, amiben értjük egymást és próbálunk segíteni egymásnak. Mindenki emlékszik még arra, hogy milyen volt egy babakocsit felhurcolni a buszra, ezért ösztönösen indul segíteni ebben a helyzetben egy másik ismeretlen nőnek. Ez a fajta konstruktív empátia egyéb területeken is ezerrel működik.

Mit adott számomra az Anyacsavar csoport? Energiát! A futáshoz tudnám hasonlítani. Mindig nehezemre esett elindulni a csoportra, munka után, fáradtan, de tudtam azt is, hogy utána nagyon jól fogom magam érezni. Úgy mentem haza minden alkalommal, hogy azt éreztem, erős vagyok, és nincs az az akadály, amit ne tudnék legyőzni. Fellelkesítettek a témák, és egy reveláció volt a számomra, hogy bár itt mindannyian nagyon mások vagyunk, a problémáink hasonlóak. Hatalmas támogatást kaptam ebben a női közösségben.” (Léderer Judit, dolgozó anya)

“Ezekhez az útravalókhoz mindig vissza tudok majd nyúlni”

Anyacsavar_ajánlás“Az Anyacsavar csoport első sorban saját magamra szánt reflexiós időt jelentett nekem. Ez a kéthetente két óra szent volt és sérthetetlen, ami csak az enyém, amikor kicsit kiszabadulok a négy fal közül és ahol újradefiniálhatom önmagam.  Az Anyacsavar csoportban megélt ”aha-élmények”segítettek megadni magamnak a belső engedélyt, hogy magam alakítsam az életemet mások és a társadalom elvárásaitól függetlenül. Az év elején megfogalmazott terveimet az év végére sikerült megvalósítanom, amire nagyon büszke vagyok. Igazi közösségre leltem itt, ahonnan sok segítséget kaptam, feltöltődést és a megerősítő tudatot, hogy nem vagyok egyedül.  Nehéz témákhoz is mindig tudtunk humorral, öniróniával, alkotó módon viszonyulni. Megmaradnak azok az útravalók, amiket minden egyes alkalom végén megosztottunk egymással és még napokig, hetekig foglalkoztattak, inspiráltak.  Az oldott hangulatú összejövetelekre, az egyéni bölcsességekre jól esik visszagondolni, és bármilyen változás érjen, ezekhez az útravalókhoz mindig vissza tudok majd nyúlni.”  (Marosfalvi Csilla, egy 21 hónapos, boldog és kiegyensúlyozott kislány boldog és kiegyensúlyozott, dolgozó anyukája)