Megoldásközpontú coaching (nem csak) kisgyerekes nőknek
Azzal a céllal és reménnyel vágtam bele az Önmegvalósítás Anyacsavar csoportba, hogy a tervezett vállalkozásomhoz kapok inspirációt. Kezdetben inkább csak a vágyak szintjén “tervezgettem”, de lépéseket nemigen tettem érte. A megbízásaim néhány hét alatt 200 %-kal gyarapodtak, az önbizalmam és kompetenciaérzésem szépen növekedett.
Sokan vitatják, hogy lehet kisgyerekes szülőként is önmegvalósítani. Se szeri se száma azoknak a cikkeknek, amelyek azt erősítik bennünk, hogy a család és a karrier, a szülővé válás és az alkotó önmegvalósítás összeegyeztethetetlen egymással. Sőt, aki az ellenkezőjét állítja, hazudik… Pedig vannak jó példák, egyedi megoldások, erőt adó jó gyakorlatok. Nem ajándékba, hanem sok tudatos önmunka és erőfeszítés árán. Érdekel, mások hogy csinálják?
Hogyan lehet hatékonyan beosztani az időt, szervezni a munkát, ha vállalkozó, szabadúszó, távmunkás és emellett kisgyerekes anya vagy. Zsuzsa most megoszt veletek tíz időzsonglőr tippet, ami neki bevált.
E. története arról, hogy a vágyott anyaság, a támogató férj, az otthonról hozott jó minták, az önmagunkba vetett hit és kitartás mellett is muszáj az anyának is töltődnie és saját célokat állítania. Rendszeresen. És ehhez először önmaga előtt kell ezt az igényt bevállalnia, majd ezt képviselnie kifelé. Kérni. És közben megharcolni a belülről jövő bűntudattal és tökéletlenség érzéssel és akár a környezet ellentartásával.
Hogyan lehet a családi étkezési szokásokat megváltoztatni kisgyerekek mellett? Mik a legfontosabb szempontjai a életmódváltásnak? Hogyan tudjuk a konyhára fordított, igen jelentős összeget racionalizálni? És mennyi időbe telik mindez? Holp Judit aromaterapeuta, kétgyerekes anya, a Füvecske alapítója meséli el az Anyacsavaron, ő hogyan csinálja!
Maya története arról a legtöbb kisgyerekes anya számára ismerős folyamatról, ami a saját igények felismerésén és bevállalásán keresztül – sokszor a környezet aktív ellenállása közepette – elvezet ahhoz a belső engedélyhez, hogy az anyának is jár én-idő. Meleg szívvel ajánlom mindazoknak, akik anyaként még csak vágyakoznak én-időre, és a kisgyerekes nők összes családtagjának, hogy könnyebben tudják támogatni ezt a jogos igényt.
Saját történet arról, hogyan sikerült a klasszikus „karrier VAGY család” paradigmát „karrier ÉS családdá” alakítani spontán, a hétköznapi gyakorlatban. Azért szeretném veletek megosztani, mert szerintem egy klasszikus “téthelyzet”, amiben hiába készülök az ideális forgatókönyvre, a gyerekek közbeszólnak. És ez minden lelkiismeretesen dolgozó kisgyerekes szülővel megtörténik nap mint nap.
Arra jöttem rá, hogy az anyává válással az saját szükségletpiramisom is megváltozott. A legalján – sokszor a testi szükségleteket is megelőzve – a gyerekeim szükségletei vannak. És azzal versengve, még mindig dobogós helyen a reflexiós idő van. Amikor kikapcsolok a napi darálóból, és újra odafigyelek az érzéseimre. Amikor le is írom a naplómba, hogy érzem magam, és milyen gondolatok foglalkoztatnak. Amikor tervezgethetek, előre nézhetek.
Az előző évek tapasztalatai alapján idén sem bíztam a véletlenre azt, hogy a családi nyaralás – az óvodának köszönhetően – négy egybefüggő hetét hogyan bírom majd fizikailag és lelkileg. Nagyon szerettem volna, ha a 0-24 órás együttlét erősíti a gyerekekkel a kötődést, gyarapítja a jó közös élmények sorát, és engem sem szipolyoz ki teljesen. Konkrét tervekkel készültem a kihívásra. Íme a családi nyaralás legfőbb tanulságai.
Idén is előre féltem a családi nyaralástól. Millió tervvel készültem arra, hogyan élem majd túl a „nyaralást”, ami a gyerekeknek nagy élmény ugyan, de nekünk, szülőknek általában testileg-lelkileg embert próbáló tapasztalat. Új felismerésekkel gazdagodtam!
