Adj magadnak belső engedélyt a pihenésre!

Így töltődj fel hétvégén – 1. gyakorlat

A gyereknevelés nagyon kemény meló minden öröme mellett is. A jó munkához pedig – igen, ehhez is – muszáj töltődnünk. Pontosan tudjuk, hogy a kialvatlanságtól, az állandó feladatáradattól és a nem szűnő felelősség miatti stressztől pihenés nélkül kikészülünk. Bárki kikészülne.

Attól, hogy szülők lettünk, nem tettünk szert szuperképességekre, ezért csak idő kérdése, hogy a testi-lelki tartalékainkat mikorra éljük föl pihenés nélkül.

Szóval muszáj feltöltődni. Legalább hétvégén. És bár ezt elméletben tudjuk, a legtöbbünknek mégis nehézséget okoz ennek a tudásnak a gyakorlatba ültetése. A legtöbb kisgyerekes nő rögtön ezen a ponton vérzik el. Ugye neked sem ismeretlen az önmagadnak újra és újra feltett kérdés, amikor kisgyerekes anyaként szeretnél valami csak rólad szóló dolgot: „Jár ez Nekem?”, „Nem teszek ezzel rosszat a gyerekemnek?”, „Mi lesz ennek az ára?”, „Mit fognak szólni mások?”

Hogy ennek mi az oka? A legtöbbünkbe mélyen belenevelték, hogy a gyereknevelés 24 órás szolgálata mellett sem jár egy anyának a pihenés. Ezt láttuk otthon, ezeket a mintákat raktároztuk el gyerekkorunkban, ezt érezzük természetesnek, és ennek akarunk tudat alatt megfelelni. Ráadásul gyakran a megengedő, támogató hozzáállású férjek, nagyszülők, akik elméletben ugyan elfogadják ennek a létjogosultságát, a napi gyakorlatban valahogy mégsem segítik ennek a létrejöttét.

És mi is nehezen állunk ki magunkért. Eleinte. Addig, amíg önmagunknak nem adjuk meg az engedélyt a pihenésre és feltöltődésre.

Hogyan tudod megszerezni a belső engedélyt arra, hogy végre pihenj és feltöltődj? Kérlek, vegyél elő egy ceruzát és egy papírt, vagy ülj le a gép elé, ha neked az kényelmesebb, és válaszolj az alábbi belső engedélyt támogató coaching kérdésekre:

  1. Ha kipihent és energikus vagyok, mi változik a hétköznapi működésemben? (Sorolj fel legalább 10 dolgot! Ezek lehetnek apró, lényegtelennek tűnő részletek is.)
  2. Ha kipihent vagyok, az hogyan hat a környezetemben élőkre? Mondjuk, egészen konkrétan a gyerekeimre?
  3. A páromra?
  4. A családom más tagjaira?
  5. A munkatársaimra?
  6. Ők ilyenkor milyennek látnak téged?

Ha ezeket a kérdéseket igazán részletesen végiggondoltad, akkor most már nem kell győzködnöd saját magadat arról, hogy igenis tervezz be a hétvégére egy téged töltő programot. A fenti felismeréseidet pedig használd érvként a családtagok meggyőzésére abban, hogy támogassanak Téged a feltöltődésben.

Ezt a listát minden későbbi elbizonytalanodásodnál elő veheted, hogy segítsen saját magadat, és a környezetedben huhogókat is meggyőzni arról, hogy ha te jól vagy a bőrödben, azzal mindenki más is jól jár körülötted!

Ha pedig úgy érzed, jól esne egy kis támogatás, inspiráció a belső engedélyek megadásának témájában, meleg szívvel ajánlom az Anyacsavar blogról ezt a cikket az anyai szükségletpiramisról és Maya történetét a belső engedélyek megadásáról.

Gratulálok, egy nagy lépéssel közelebb kerültél ahhoz, hogy a hétvégén végre feltöltődhess!

EMAIL