Szeptembertől ovis lesz a gyereked? Már most izgulsz, hogy jó döntést hozol-e, a lehető legjobb óvodát találod-e meg a számára? Íme a 10 leggyakoribb szempont, amelyek figyelembe vételével a számotokra legmegfelelőbb döntést hozhatod.
-
Személyes szimpátia a pedagógusok és az óvodai személyzet iránt
Itt fontos, hogy Te magad is bízni tudj bennük szülőként, de legalább ennyire fontos, hogy a gyerekednek rokonszenvesek-e, és ez nem feltétlenül esik egybe. A nyílt napokra ezért érdemes magaddal vinned a kicsit, és figyelned, kialakul-e valamiféle szimpátia, elkezdődnek-e az egymásra hangolódás első lépései, vagy éppen ellenkezőleg.
-
Milyen napközbeni extra fejlesztő tevékenységeket kínál az óvoda (úszás, logopédia, idegen nyelv… stb.)
Manapság már a „mezei” önkormányzati ovikban is nagy kínálat van különórákból, és ezek egy része még ingyenes is lehet. Ha költségtérítéses, érdemes rákérdezni az árára, hogy ne érjenek meglepetések…
-
Táplálkozás (hányszor és mit esznek, az ételallergiák, érzékenységek esetén milyen megoldásokat kínál az intézmény)
Szempont lehet, hogy helyben főznek-e, és ha igen, mit, vagy központilag érkezik-e a zellerfőzelék és a lebbencsleves. Kapnak-e elegendő friss zöldséget és gyümölcsöt, vagy az olcsó szénhidrát dominál. Nem egyszer belefutottam abba, hogy a gyerek szinte egész nap nem evett annyira rossz volt a koszt, és hisztéria-közeli állapotban vettem át délután.
-
A lakhely és az óvoda közötti távolság (általában max. 20-30 perc utazási távolságot vállalnak a szülők)
Ez azért is kardinális kérdés, mert ha sétatávolságra van az ovi, könnyebben felosztható a szülők, nagyszülők, egyéb segítők között a gyerekkísérés feladata, ami fontos szempont lehet számos élethelyzetben. A naponta utazással eltöltött időről, és pénzről már nem is beszélve.
-
Milyen családok gyerekei választják az óvodát, mennyire rokonszenves a leendő szülői és a gyerekközösség
Aki tartozott már magához hasonlókból álló, összetartó közösségbe, az tudja, mekkora kincs ez, és milyen zavaró tud lenni az az ufó-érzés, ami akkor fogja el az embert, amikor szinte lehetetlenség szót érteni a többi szülővel alapvető értékrendbeli kérdésekben, nevelési elvekben.
-
Az óvoda környezete (zöldövezet, jó levegő)
Van az óvodának saját udvara, kertje? És ha igen, mekkora? Odasüt a nap legalább néha? És nyáron van elegendő árnyék, magyarán vannak fák? Milyen a forgalom a környéken, és ebből következően a levegő minősége és a zajszennyezés?
-
Az intézmény szellemisége, pedagógiai programja (elérhető
minden intézmény honlapján), vegyes vagy tiszta korcsoportokkal dolgoznak
Erről a témáról lásd még ezt a cikket.
-
Óvoda fizikai környezete, az épület, az udvar, a berendezés és a játékok állapota, felszereltsége, higiénéje
Akár egy munkahelyen, ahová nap, mint nap bemész, nem mindegy itt sem, hogy a zánkai úttörőtábor hangulata köszön vissza az intézményben, vagy ízléses, szemgyönyörködtető, léleknyugtató a látvány, ahogy az sem mindegy, hogy egy steril műtőhöz hasonlítanak-e a folyosók, vagy a gyerekek rajzai és alkotásai tarkítják…stb.
-
Ismerősök ajánlásai
Ez talán az egyik legfontosabb szempont, hiszen itt konkrét történeteken keresztül kaphatsz betekintést hús-vér szülők és gyerekek tapasztalataiba. Megtudhatod, melyik oviban melyik a tuti csoport, és a legjobb óvónénik, mire érdemes figyelni, és honnan kell „menekülni”.
-
Az óvodai ellátás költségei
Az „ingyenes” ellátás már a múlté. Eddig sem volt ritka, hogy a szülők vitték be a friss gyümölcsöt tízóraira, mára azonban intézményenként változó tarifa lehet „gondozási” költségekre, ezen kívül az étkezésre, a külön foglalkozásokra, mint Zenekuckó, és erre jön még az egyéb alkalmi pénzbeszedés, pl. Télapó ünnepély, Nyuszi…stb. Érdemes a havi családi büdzsébe előre tervezni ezekkel a meglepetések elkerülése végett.
Tippek az óvodapedagógustól:
Fontos a személyes találkozás az óvónőkkel a szülőknek és a gyereknek is. Sok minden kiderül abból, milyen zsigeri érzései vannak a szülőnek azzal kapcsolatban, ahogyan az óvónő viszonyul a gyerekéhez, és viszont. Sokat elárul az is, hogy az óvónő egyenrangú partnernek kezeli-e a szülőt, vagy tekintélyszemélyként viselkedik, aki megmondhatja, hogyan helyes, vagy nem helyes a gyereket nevelni.
Intézményenként eltér, milyen formában és mikor van alkalom találkozni az óvónőkkel, a dajkákkal, az intézményvezetővel. Van, ahol közös, nagy rendezvényt szerveznek, így a családok is találkozhatnak egymással, van, ahol egyénileg egyeztetnek időpontot az érdeklődőkkel, és olyan is akad, ahol meghirdetett fogadónapokon, egymás után fogadják a szülőket.
Elkerülendő: a nagyon teljesítmény-centrikus hozzáállású intézmények, ahol nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a szülők napi szinten követhessék, milyen fejlesztőtevékenységek történtek az intézményben. Ez inkább a szülőknek szól, és kevésbé azt helyezi előtérbe, mitől érzik jól magukat a gyerekek az óvodában.
És íme 3 coaching kérdés, hogy a számotokra legjobb döntést hozhasd:
1. Nálad mi a fontossági sorrend a fenti szempontoknál?
2. Milyen lenne szerinted a gyerekednek az ideális intézmény?
3. Mi az, amiben tudsz kompromisszumot kötni, és miben nem?
