Hurrá, ünnep van! Jaaaaa, anya vagy? Akkor semmi…

lászló ágiLászló Ági, két gyerek mellett vállalkozó anya tapasztalatai és saját megoldásai arra, hogy az ünnepnapok valóban ünnepiek lehessenek: feltöltőek, egymásra figyelősek, kicsit másak, mint a hétköznapok, amikor napi 24 órában küzdünk a véget nem érő feladatáradattal.

Hurrá, ünnep van! Jaaaaa, anya vagy? Akkor semmi…

Ismered ezt az érzést? Valahogy így vagyunk Karácsonykor is. Mindenki alig várja, hogy év vége legyen, hogy végre reggel ágyban igya a kávéját – és ha 11-kor van az a kávé, akkor mi van? Semmi nincs, ünnep van, év végi szabi, és egyre gyakrabban zárják magukra az emberek az ajtót, hogy csendben, nyugodtan, minden zajtól távol töltsék az ominózus, jól megérdemelt, „mert nekünk ez jár” szabadnapokat. És akkor jövünk mi, anyák, próbálunk felzárkózni az ünneplő sereghez, de nem mindig megy, valahogy ezek is ugyanolyan hétköznapok lesznek, ugyanazokkal a napi eseményekkel, picit pepitában. Pisi-kaki. Pelus. Kiskarácsony-nagykarácsony. „Szomjas vagy?” „Miért sírsz?” Etetek. Itatok. Altatok. Végre csend. Na, most főzök, takarítok, mosok, vasalok. Kimegyünk. Játszunk. Olvasunk. Hűha, késő van! Pancsi. Altatok. Fektetek. Kidőlök.

…olyan jól esne egy szabadnap…

Ez általában így van, ugye? Ha nem is mondjuk ki, de így van, tudod Te is, szíved mélyén olyan jól esne egy „szabadnap”, amikor ráérsz megdörzsölni a szemed, mielőtt kikelnél az ágyból, amikor van időd felébredni és nem kell rohanni egyből, amikor nyugodtan megreggelizhetsz a Pároddal, nem csak bekapsz valamit, vagy amikor az autóban csak egyedül ülsz és csak a rádió szól, Te pedig énekelsz, és úgy vezetsz. Csak egy kicsit, ugye milyen jó lenne? Ha, mondjuk Karácsonykor, az ünnepi asztaltól nem kellene felugrálnod 5 percenként, mert van valami gubanc, hanem nyugodtan koccintasz és ünnepelsz, úgy igazán…

Ha nincs feltöltődés és kikapcsolódás, akkor jön a depi

Én olyan anya vagyok, aki ezt megengedi magának. Igen, megengedem, mert ha beszállok a mókuskerékbe, attól savanyú leszek. Ha nincs feltöltődés és kikapcsolódás, akkor jön a depi. Tudod, a süni üzemmód, amikor soha semmi nem jó, senki nem tud jót mondani és egyébként is, hagyjon téged mindenki békén. Hisztis leszek és ettől a gyerek is, aztán jön a dráma a családban, és már senkinek nem lesz kedve az ünnepekre gondolni se. Ebben mindig egyetértünk az anyatársakkal, amikor a beszélgetések során egyértelműen kiderül, hogy ez a süni képes nagyon mélyre bebújni és igen nehéz tőle megszabadulni. Manapság természetes a magunkfajta anyáknál, hogy a babáinknak a legjobbat akarjuk, az viszont ritka, hogy magunknak is jót akarjunk.

Ami mindig kihúz a pácból

babahintaTudod, én büszkén mondom, hogy szeretek feltöltődni, szeretek néha gyerekek nélkül lenni és nem háromfelé, hanem csak magamra figyelni. Ha otthon vagyok, akkor is jól esik, hogy nyugodtan tudok vacsorázni és a férjemmel 10 percet beszélgetni, mert hiába halasztjuk estére, fektetés utánra, akkor már csak pislogunk fáradtan. Jó-jó – gondolhatod – könnyű mondani, de hogy lehet ezt csinálni, amikor egy-két pici van körülöttem. Úgy lehet, hogy ha 3 év alatti babusod van, akkor szerezz be neki egy babahintát és imádni fogja, Neked pedig lesz egy opciód, ami mindig kihúz a pácból. Még akkor is segít, ha épp a legeslegnagyobb hiszti kellős közepén vagy és akkor is, ha egy kis szundi kellene a nagy csetepaté közepette.

Nálunk Karácsonykor is így lesz, olyan időpontot választunk családi ünneplésre, amikor nincs fő alvásidő, így senki nem lesz nyűgös, lehet hintázni, amíg anya, apa kicsit leülnek, ünnepelnek, együtt vannak. A közös játék sem fog hiányozni, alig várom, hogy mind a karácsonyfa köré üljünk és énekeljünk, vonatozzunk, karácsonyi könyveket nézegessünk, de akkor is, olyan jó tudni, hogy van egy olyan hely, ahol ők is, bárhol vagyunk, megnyugszanak és biztonságban érzik magukat. Ez nekik a babahinta. És még sok más kisgyerekes anyának.

És Te hogyan csinálod? Neked mik a bevált trükkjeid a saját ünnepi hangulatod megtalálásához?