Maminti Kuckó – új közösségi tér nyílt Budán!

Nyáron új mamabarát helyet fedeztem fel Buda szívében, és le vagyok tőle nyűgözve! Ismerjétek meg Ti is a Maminti Kuckót, egy újabb, kisgyerekes anyák által megálmodott és létrehozott vállalkozást!

Tóth Viktória, aki két igazán ebatta fiú édesanyja, korábban marketing és jogi/pénzügyi kommunikáció terén dolgozott. Keresztesi Andrea, egy kislány és egy kisfiú boldog anyukája, tőzsde férfias világa után valami teljesen másra vágyott, és egyenlőre ez teljesülni látszik! 🙂 Barátságuk teremtette meg a Maminti varázslatos világát, amihez másik kedves barátnőjük Paphalmi Rita csendestársként betársult. Andival beszélgettem az Anyacsavaron kulisszatitkokról és tervekről.

 

 

Hogy született a Maminti ötlete?

 

Két kisgyerek édesanyjaként sokszor szembesültem azzal jobb ha nem álmodozom egy nyugodtan elfogyasztott kávéról, sütiről miközben akár gyerekes, akár gyerek nélküli barátnőimmel beszélgetek. A legtöbb kávézóban zavaró a kisgyerek jelenléte, aki a legváratlanabb időben sírja el magát, kiabál, ne adj’ isten hisztizni kezd! És ez nem szemrehányás! Megértem, ha mások is nyugodt körülmények között szeretnének meginni egy kávét! 🙂

A probléma inkább az, hogy nincsenek olyan helyek, ahol kimondottan a gyerekes szülőket várják, megteremtve hozzá a szükséges környezetet!

Két barátnőmmel összeállva, arra gondoltunk nyitunk egy helyet, ahol természetes, ha sír a gyerek, ha hisztizik, ha meg kell szoptatni, ezért senki nem fog csúnyán nézni! Emellett azonban még szerettünk volna minőségi szolgáltatásokat is nyújtani, hogy aki bejön hozzánk, igazán jól érezze magát és akár vissza is térjen.

 

 

Mitől különleges, amit Ti nyújtotok a kisgyerekes családoknak?

 

Mi nem egy egyszerű üzletet, vagy kávézót akartunk, hanem ennél többet, egy igazi közösségi teret, ahol barátságok születhetnek, ahol meghallják egymás problémáját, örömét! E mellé, mi kínálunk kiváló minőségű speciality kávét, sütit, pékárut, mindenből a legjobbat, amit mi is szívesen fogyasztunk!

Ugyanakkor könyves- és játékboltként is működünk! Tőlünk bátran lehet kérdezni, szívesen ajánlunk könyvet, játékot hiszen azokat is mind mi válogattuk össze, minden kiadótól a személyes kedvenceinket! Kézműves játékokat is tartunk, amiket anyukák készítenek, ezzel is próbálunk hozzájárulni, hogy minél több kisgyerekhez eljussanak ezek a fantasztikus játékok!

Különböző foglalkozásokat és programokat is tartunk, hogy még tartalmasabb legyen a nálunk töltött idő!

 

Milyen programokban gondolkodtok?

 

Délelőttönként a 3 év alatti gyerekeknek kínálunk zenés, kézműves foglalkozásokat, anyukáknak baba-mama jógát. Délutánonként már a nagyobb korosztály is talál magának programot, tornát, jógát, pszichodrámát, angoloktatást, diavetítést, mesedélutánt!

De a szülőkről sem feledkezünk meg, ősztől több klub is indul nálunk, lesznek beszélgetős délutánok, ahol igyekszünk aktuális problémákról beszélgetni szakértők társaságában! Felkészítő tanfolyamok is indulnak várandós szülőknek (nemcsak anyukáknak)! És ha valaki szívesen kikapcsolódna gyerek nélkül is, ajánljuk jazz estjeinket kiváló előadókkal!

Szombatonként író-olvasó találkozókat tartunk, járt már nálunk Dániel András, Varró Dani, Vadadi Adrienn, ősszel újravárjuk őket és reményeink szerint ellátogat hozzánk még egy nagy mesemondó, de nem szeretnénk elkiabálni!

Zenés-, kézműves programok, szüreti mulatság, Halloween, Mikulás, karácsonyi, farsangi program, bábelőadások és még sorolhatnám, mi mindent tervezünk!

 

Ez is egy vállalkozás, amit kisgyerekes szülőként a saját családotok mellett indítottatok. Mi okozza a legnagyobb kihívást?

 

Természetesen kisgyerekes szülőként nehéz, sokszor megoldhatatlannak tűnő feladatok elé állít minket ez a “kis” üzlet! A feladatok kezdenek egyre nagyobbra nőni, és a munka mellett sajnos anyagi forrásainkat is erősen kimeríti. Ráadásul kisgyerekes szülőként mi is szeretnénk nemcsak másoknak, de a saját gyerekeinknek is minden tőlünk telhetőt megadni! Amikor nem a Mamintiben vagyunk, akkor a családunkkal. Egyenlőre a szívünk visz előre minket, ami tudom, fellengzősen hangzik, de igaz!

 

Mi az, amire a legbüszkébbek vagytok? Mi adja a belső motivációt a folytatáshoz?

 

Büszkék vagyunk rá, hogy nem egészen egy év alatt sikerült egy kedves törzsközönséget idegyűjteni, barátságok születtek, ajánlások alapján látogatnak el hozzánk sokszor a város másik végéből, de akár vidékről is. Gyerekek születnek, nőnek a szemünk előtt és egy-egy mosoly igazi ajándék!

 

 

Ha Te is szívesen kipróbálnál egy kisgyerekes anyáknak szóló, gyerekekkel is látogatható programot, várlak szeretettel a következő Anyacsavar Klubban a Mamintiben, aminek a témája az időkezelés.

 

 

Új közösségi tér Budán: megnyílt az Odú!

Bohm Siska Mariann1Hamarosan új közösségi tér nyílik a kisgyerekes szülők nagy örömére Budán, a Széll Kálmán tér közelében terasszal, kertkapcsolattal. Az Odú megálmodójával és létrehozójával, Bőhm-Siska Mariannal beszélgettem a nonprofit vállalkozás ötletéről és a jövőbeni terveiről az Anyacsavaron. Megcsodálni, inspirálódni, erőt meríteni ér! 🙂

Minden mamabarát megoldásnak nagy híve vagyok. Hogy jött az Odú közösségi tér ötlete?

Sok éve formálódik bennem egy közösségi hely képe…
Szociálpedagógusként végeztem, világ életemben szerettem szervezni, összehozni embereket, alkalmat teremteni együttlétre, ünneplésre, beszélgetésre.
Sokáig működtettünk egy kis művészeti galériát a Várfok utcában, Anyukám és művész barátai voltak az alapítók…non-profitok voltunk ennek minden előnyével és hátrányával. Nagyon szerethető hely volt, sokan jártak hozzánk amiatt mert mások voltunk…valami hasonlóról ábrándozom azóta is azzal a különbséggel, hogy közben született két fiam, úton Odu1a harmadik és azt tapasztalom, hogy nincsenek “helyek”, ahova csak úgy be tudnánk menni, rossz idő esetén mégis kimozdulni itthonról, találkozni másokkal. 5 és fél éve vagyok itthon és azt érzem, ha az ember nem veszi minden nap a nyakába a várost vagy nem szervez állandóan találkozókat ismerősökkel akkor kisgyerekes anyaként kicsit elszigetelődik. A drága játszóházak ebben a élethelyzetben nehezen megfizethetőek, főleg több gyerekkel és nem is adják azt a “közösségi érzést” amire én személy szerint vágyom. Hát valahogy így jött…nincs ilyen hely, de miért nincs?, még mindig nincs, de miért nincs még mindig?…akkor csinálok 🙂

Manapság hála Istennek egyre több közösségi tér van Budapesten. Miben más az Odú, mint a többi hely?

Itt a mi környékünkön eddig nem találtam ilyen helyet, messzebbre ritkán megyünk (nincs autónk) így nincs sok naprakész infóm a most futó közösségi helyekről…ha egy játszóházhoz kéne hasonlítanom, akkor nagyjából mindenben más.
Arra törekszem, hogy más jellegű tevékenység várja itt a gyerekeket mint ami otthon is van, hiszen az otthon is van 🙂
Krétafal, hatalmas babzsákok, elég tér a szaladgáláshoz, állandó festési- gyurmázási lehetőség…nem lesz gond a koszolás, olyat is csinálhatnak amire otthon mi anyukák esetleg nehezebben vesszük rá magunkat napi szinten. Kevés tárgyi játék, az is fa. Önkiszolgáló teakonyha becsületkasszával. A programok, nyitvatartás, stb. igények szerinti alakítása…remélem nem nagyképűség azt mondani, hogy életszerű lesz.

Mi a célod ezzel a hellyel?

odu2Próbáltam már megfogalmazni, mit jelent számomra, hogy valami “családbarát”, az ODU tekintetében leginkább azt, hogy becsületkasszával fogunk működni. Ez egy kicsit waldorfos szemlélet, hogy aki éppen tud többet tesz be, aki nem tud az kevesebbet vagy épp semmit, de mindenki be tud jönni akinek szüksége van rá…akár egy fél órára amíg a gyerek elfoglalja magát és ő meg tud írni egy-két e-mailt, akár arra hogy megihasson egy kávét más anyukákkal és beszélgethessen kicsit, akár arra hogy szoptathasson és pelenkázhasson(persze ezt ésszerű keretek között, ez nem szociális ellátás, hanem magánkezdeményezés, a fenntartás egyedül engem terhel anyagilag, nem kapok és nem is kérek hozzá semmilyen önkormányzati vagy pályázati támogatást).
Nem szeretném órára, gyerek darabszámra, kilóra mérni a “szolgáltatást”, inkább úgy határoznám meg, hogy ez egy klub, amibe mindenki beletesz és mindenki kivesz, mikor mennyit. Persze ez akkor működik ha a kettő arányban van, de én a szülői kompetenciában és annak támogatásában hiszek…ezt nagyon nehéz megélni ha állandóan anyagi vonzatai vannak és az ember úton-útfélen anyagi korlátokba ütközik. Mindenkinek vannak jobb és rosszabb időszakai, amit esetleg nem akar mindenkivel megbeszélni viszont sokat számít  hogy van egy hely ahova mindezektől függetlenül betérhet.

Mi mindent lehet (majd) Nálatok csinálni? 

odu3Nyáron főleg táborokat szervezünk, a nyári szünet miatt nem lesz állandó nyitvatartásunk. Ezeken kívül lesznek szervezett programok kicsiknek és nagyoknak is.
Szerves részünk lesz a babahordozással való foglalkozás, így lesznek ilyen témájú találkozók ill. lehetőség készítőkkel találkozni, eszközöket próbálni, hordozási tanácsadóval konzultálni.
Mivel a családomban nagyon erős a művészeti vonal, sok képző-és iparművészeti tevékenység, kézműves dolog is lesz, alkalmi és tanfolyam jelleggel is, valamint lesznek mozgásos dolgok.Ami biztos, hogy gyermek capoeira és jóga (gyerek és felnőtt) indul már a nyáron táborként, de ősztől biztosan lesznek heti rendszerességű foglalkozások.
Ősztől tervezem a coworking funció beindítását is, azaz lesznek idősávok amikor be tudnak jönni az anyukák dolgozni vagy akár ügyfélell, tanítvánnyal találkozni úgy hogy addig a gyerkőc/ök játszanak. Ezek mellett…megpihenni, inni egy limonádét, pelenkázni, szoptatni, játszani, beszélgetni, együtt lenni vagy épp egy kicsit külön 🙂

Legmerészebb vágyaid szerint hová fejlődik az Odú?

odu4Azt hiszem a vágyaim a mai világ elvárásaihoz képest egyáltalán nem merészek.
Szeretnék egy kedves, otthonos helyet, ami olyan mintha a saját nappalim kiterjesztése lenne, ahol szívesen látok vendégül másokat, akik szívesen jönnek hozzám.
Mi otthontanulók vagyunk/leszünk, így ez egy otthontanulós kis központ is lesz, ahol a saját gyerekeim is közösségben tudnak lenni. Augusztusban szülni fogok, majd ugye babázni. A létező legmerészebb vágyam, hogy a 3 gyerek és háztartás mellett képes leszek működtetni ezt a helyet, ami nekünk és másoknak is sokat ad majd, ahol egymásnak is tudunk adni, segíteni és ami hosszabb távon nekem munkahelyet jelent és lehetővé teszi hogy a választott utunkon járhassunk. 🙂