Önuralomhiány, avagy amikor elgurul a gyógyszer…

konfliktus_kep1A Konfliktusok és szeretetnyelvek Anyacsavar csoportban sokat beszélgettünk azokról a határhelyzetekről, amikor bizony elfogy a türelem, elgurul a gyógyszer, és olyat mondunk, vagy teszünk, amit azonnal megbánunk. Ugye Veled is előfordult már? Főleg, amikor kialvatlan, hulla fáradt, éhes, stresszes voltál.

Ilyenkor jön a szégyen, a bűnbánat, a suta bocsánatkérések, a bizalom és szeretet helyreállítására tett kísérletek. És a fogadkozás, hogy soha többé. Aztán mégis…

Mit tehetünk ez ellen? Hiszen az összes gyereknevelési elvünk, a józan eszünk és a családunk iránti szeretet és elköteleződés is azt mondatja velünk, hogy tilos az erőszak: a kiabálás, csapkodás, az indulatok egymáson levezetése…stb.

A jó hír az, hogy a jelenségre van magyarázat, és megoldás is!

A Mindennapi Pszichológia 2014. januári számában olvastam arról a kutatásról, amely azt bizonyította, hogy fáradtan is éppen úgy rendelkezünk az önuralom képességével, mint kipihent állapotban, csak éppen nincs kedvünk használni, mivel kimerült állapotban megváltozik a motivációink fontossági sorrendje. Ilyenkor egészen egyszerűen automatikus „akkumulátor-töltésbe” kezdünk, és olyan tevékenységeket végzünk szívesen, amelyek jól esnek, a kötelező feladatokat, –mint az általános viselkedési normák betartása, pl. másokra figyelés, tolerancia, udvariasság – pedig a háttérbe szorítjuk.

szétesveHa tehát a végletekig kifáradtunk a gyerekgondozásban, a munka és család összeegyeztetésének mókuskerekében, a végeérhetetlen háztartási feladattengerben, az általános kialvatlanságban, vagy egy napok óta húzódó betegségben, tudatosan kell tennünk az önuralmunk használatáért – magától ugyanis legszívesebben mindenkit elküldenénk melegebb tájakra, vagy csak simán menekülőre fognánk.

Ha meg akarjuk őrizni a konstruktív hozzáállásunkat, akkor a következőket tehetjük:

  1. Tegyük a kötelező feladatot kívánatossá, önjutalmazóvá. Ez fejben dől el, és segít benne az a túlélőkészlet, amiről korábban már írtam.
  2. Készüljünk arra, hogy nehéz időszaknak nézünk elébe, és kerüljük az újabb feszültség-forrásokat. (Ne akkor vállaljunk társadalmi munkát az oviban, amikor félig betegen ki sem látszunk a karácsonyi előkészületekből.)
  3. Ha alacsony az energiaszintünk, iktassunk be tudatosan személyre szabott testi-lelki feltöltődési forrásokat.

Néhány coaching kérdés, amit érdemes végig gondolnod:

  • Te hogyan reagálsz automatikusan a stresszre, váratlan helyzetekre, amikor kimerült vagy?
  • Mennyi idődbe telik lenyugodni, és mi segít ebben?
  • A fenti három önuralom-megőrző módszer közül melyik az, amelyiket legközelebb szívesen kipróbálnál?
  • Mi lenne az a jel, amiből tudnád, jól működött nálad a módszer?

 

paizsdora_anyacsavar_alairas