Konfliktusok és szeretetnyelvek a családban

Mik azok a szeretetnyelvek?

 

A szeretetnyelvek fogalmát a hozzá tartozó rengeteg gyakorlati tapasztalatával Gary Chapman amerikai pszichiáter és családterapeuta osztotta meg a világgal. A könyvei már magyarul is megjelentek, és mindegyik tartalmazza azt a tesztet, aminek segítségével bárki megállapíthatja, mi a saját legfontosabb szeretetnyelve, azaz milyen formában szereti kapni, és adni is a szeretetet, elismerést, odafordulást és pozitív visszajelzést.

Chapman öt szeretetnyelvet különböztetett meg: testi érintés, elismerő szavak, szívességek, minőségi idő és ajándékozás.

Különbözőképpen mutatjuk ki egymás felé a szeretetünket, és különbözőképpen szeretünk szeretet-megnyilvánulásokat kapni attól függően, melyik a domináns, azaz elsődleges szeretetnyelvünk.

 

Konfliktusok és szeretetnyelvek

 

Sok kapcsolatban okoz neheztelést, vagy egyenesen konfliktusokat az, hogy 1) nem kapunk szeretet-megnyilvánulást azon a szeretetnyelven, amit preferálunk, ezért állandó szeretethiányunk van, 2) vakok vagyunk a másik szeretet-megnyilvánulásaira pusztán azért, mert az nem a mi preferált szeretetnyelvünkön érkezik felénk, 3) a szeretteink nem értékelik a mi szeretet-megnyilvánulásainkat, mert azokat nem rájuk szabva, az ő szeretetnyelvükön adjuk nekik, hanem a számunkra elsődleges szeretetnyelven. Ez azért is nagyon szomorú, mert mindenki a legjobbat akarja a másiknak, mégis kudarccal végződnek ezek a jó szándékú egymáshoz közeledések.

 

Hétköznapi sérelmek

 

Lassan, napról-napra növekvő feszültséget okoznak a párkapcsolatokban és családokban, amikor eltérőek a szeretetnyelvek, és nincsen közösen használt elismerés-csatorna, amit használva mindkét fél meggyőződik napi szinten arról, hogy a másik igenis szereti, figyel rá, a javát akarja. Tipikus példa a szívességek szeretetnyelvét használó fél, aki frusztráltan hányja a másik szemére, hogy „Mosok, főzök, takarítok, és senki nem értékeli!”, azaz nem vesz részt, nem nyúl be hasonlóképpen a közös feladatokért, sőt, észre sem veszi a másik erőfeszítéseit, azokat természetesnek, magától értetődőnek veszi. Esetleg lelkesen megköszöni, szavakkal megdicséri, de ha az elismerő szavak éppen nem szeretetnyelve a másiknak, akkor az úgy érzi, ki akarják szúrni a szemét üres szavakkal, pedig valójában a tettek beszélnek. Ismerős?

 

 

Előjáték? Azt majd utána!

 

Másik népi megfigyelésem is klasszikus konfliktusforrás. A pár egyik tagjának a szeretetnyelve a testi érintés, a másiké a minőségi idő. Akinek a szeretetnyelve a testi érintés, az rendre a szex kezdeményezőjének szerepében találja magát, és sokszor kap a másiktól visszautasítást, aki tolakodónak érzi a párját, „szex, csak úgy, érzelmek nélkül?”, mivel az ő szeretetnyelve szerint a testi érintést minőségi együtt töltött időnek kellene megelőznie, mondjuk egy odaforduló, mély beszélgetésnek. Csakhogy a másiknak ez egy fárasztó kötelesség, amit persze szívesen ad a másiknak… a szex után! Hiszen számára (is) a fontossági sorrend úgy néz ki, hogy első helyen áll a szeretet kifejezése, és csak ezután jön az összes többi dolog. A kommunikáció pedig ott csúszik el, hogy a legfontosabb a sorban mindkét félnek más, mivel az elsődleges szeretetnyelvük más. Ismerős?

 

 

Ünnepi neurózis

 

Az ünnepek alkalmával különösen kiéleződik a szeretetnyelvek különbségeiből fakadó konfliktus minden kapcsolatban. Ilyenkor még inkább szeretnénk kifejezni a másik felé a szeretetünket, odafigyelésünket… a magunk módján. Ezzel pedig a másik sincs másképpen. Ilyenkor jönnek rendre azok a kiborulások, amik abból fakadnak, hogy amíg a családanya arról próbálja meggyőzni a nagyszülőket, hogy a gyerekeknek nincs is jobb ajándék, mint egy bábszínházjegy (minőségi idő), addig az anyós egy koffernyi szirénázó kisautóval kedveskedik az unokáknak (ajándékozás), akik persze odavannak ezért. Vagy az intorvertált családapa nem érti, miért nem értékelik a gyerekek, hogy ő meglepetésből egyedül megvette, kifaragta és feldíszítette a fenyőfát (szívesség szeretetnyelv), akik pedig szerettek volna mindebben részt venni, és együtt csinálni az előkészületeket (minőségi idő), és most megfosztva érzik magukat valami fontostól. Vagy a nagymama, aki hetekig készült a csodálatos karácsonyi dekorációval, a családi receptek alapján megsütött ötféle süteménnyel, és megszervezte, hogy a nagycsalád minden tagjának lehető legjobb időpontban legyen a családi ebéd (szívességek), és senki, de senki nem dicséri meg őt ezért (elismerő szavak). Nem hát, mert a gyerekek az örömüket és elismerésüket rengeteg puszival, öleléssel, ölbe kéredzkedéssel (testi érintés) fejezik ki, ami a nagymama agyára megy, aki egy vagyont hagyott a fodrásznál, és most úgy néz ki a haja, mint a szénaboglya. Ismerős?

 

 

Rácsodálkozások, felismerések

 

Garry Chapman könyvei zseniálisak, a teszten túl rengeteg konkrét gyakorlati tapasztalatot oszt meg az olvasókkal a saját praxisából, sok felismeréssel gazdagíthatnak bárkit. A saját dilemmák, tapasztalatok sorsközösségben megosztása azonban pótolhatatlan hozzáadott értéket nyújt, ezért készítettem a konfliktusok és szeretetnyelvek tematikájára építve Anyacsavar workshopot is.

 

 

“Az elmúlt időszakban – utána számolva több mint egy évtizedben – begyűjtöttem egy csomó „papírt”: van papírom arról, hogy egyetemre jártam, van egy papírom arról, hogy házasságban élek és nem utolsó sorban papírom van arról, hogy anya lettem. De a papír megszerzése még nem minden. Azt érzem, hogy a tanulás igazán csak a papír megszerzése után kezdődik/kezdődött. És ebben a tanulásban – elsősorban önmagamról – segítettek az Anyacsavar foglalkozások. Rácsodálkozások, felismerések, segítség ahhoz, hogy a gyerekeim felé nagyobb megértéssel, elfogadással forduljak.

A szeretetnyelvek csoport hozadéka volt számomra, hogy megerősített abban, hogy a három gyerekem más-más szeretetformát igényel, és nekem kell azon dolgoznom, hogy rájöjjek arra, hogy ki igényli a sok-sok ölelést, melyikük szomjazik az elismerésre, és ki szeretne velem értékes közös időt tölteni, és segítséget kaptam abban, hogy ezt a tudást apró pénzre tudjam váltani.” (Deák Heni)

 

 

Csoportos coaching támogatás

 

A tapasztalat azt mutatja, hogy egy hasonló élethelyzetben lévőkből álló kiscsoportban a saját felismerések mellett azt is megtapasztalhatja mindenki, hogy a napi nehézséget, szorongást okozó helyzetekkel nincs egyedül, hogy az elcsúszott kommunikációért, az elmaradó várt reakciókért nem ő a hibás, másokkal is nagyon hasonlóképpen történnek meg ugyanazok a szituációk. Ez rengeteg felesleges bűntudattól, lelkifurdalástól és nehezteléstől tud megszabadítani. A csoportos tapasztalatszerzés másik pótolhatatlanul fontos hozadéka, hogy találkozhatunk olyanokkal, akik a másik oldalt képviselik, és elmesélik, hogyan élik meg a mi viselkedésünket, napi működésünket, reakcióinkat, és mit élnek át ők egy másik szeretetnyelv képviselőjeként. Amit az anyukánktól, apósunktól, kamasz gyerekünktől talán nem tudnánk elfogadni a terhelt, vagy már elmérgesedett viszony miatt, azt most egy másik kisgyerekes anya szájából hallva talán könnyebb megérteni, és segíthet a nehéz esetként számon tartott családtagjaink helyébe képzelnünk magunkat, és velük tiszta lapot indítani, új hozzáállással és módszerekkel kísérletezni.

 

 

Konfliktusok és szeretetnyelvek műhelymunka kisgyerekes anyáknak

 

Készítettem egy workshopot kimondottan kisgyerekes nőknek, ahol kiscsoportban, megoldásközpontú coaching támogatással dolgozhatsz a saját elakadásaid számodra legjobb megoldásainak megtalálásán. Kitölthetsz egy tesztet, amelyből megtudhatod, mi az elsődleges és másodlagos szeretetnyelved. Feltérképezheted, hogy a családtagjaidnak mi a szeretetnyelve. Megtudhatod, mik a tipikus konfliktusaitok okai, és a szeretetnyelvek segítségével mit tudsz ezekkel kezdeni. Megtanulhatod, hogyan töltsd fel a gyerekeid szeretettankját, hogy megelőzd a hisztiket, és hogyan fegyelmezd őket, amikor határszabásra van szükség. Hallhatsz arról, milyen különbségekben nyilvánul meg a szeretetnyelvek használata, ha valaki introvertált, vagy extrovertált. Felkészülhetsz a hosszú nyári szünetre és az ünnepekre ismerve a családtagjaid szeretetnyelvét. A workshophoz saját munkafüzetet kapsz, amiben dolgozhatsz, jegyzetelhetsz, és később is elővehetsz.

 

Részletek és jelentkezés a Konfliktusok és szeretetnyelvek workshopra

 

Önuralomhiány, avagy amikor elgurul a gyógyszer…

konfliktus_kep1A Konfliktusok és szeretetnyelvek Anyacsavar csoportban sokat beszélgettünk azokról a határhelyzetekről, amikor bizony elfogy a türelem, elgurul a gyógyszer, és olyat mondunk, vagy teszünk, amit azonnal megbánunk. Ugye Veled is előfordult már? Főleg, amikor kialvatlan, hulla fáradt, éhes, stresszes voltál.

Ilyenkor jön a szégyen, a bűnbánat, a suta bocsánatkérések, a bizalom és szeretet helyreállítására tett kísérletek. És a fogadkozás, hogy soha többé. Aztán mégis…

Mit tehetünk ez ellen? Hiszen az összes gyereknevelési elvünk, a józan eszünk és a családunk iránti szeretet és elköteleződés is azt mondatja velünk, hogy tilos az erőszak: a kiabálás, csapkodás, az indulatok egymáson levezetése…stb.

A jó hír az, hogy a jelenségre van magyarázat, és megoldás is!

A Mindennapi Pszichológia 2014. januári számában olvastam arról a kutatásról, amely azt bizonyította, hogy fáradtan is éppen úgy rendelkezünk az önuralom képességével, mint kipihent állapotban, csak éppen nincs kedvünk használni, mivel kimerült állapotban megváltozik a motivációink fontossági sorrendje. Ilyenkor egészen egyszerűen automatikus „akkumulátor-töltésbe” kezdünk, és olyan tevékenységeket végzünk szívesen, amelyek jól esnek, a kötelező feladatokat, –mint az általános viselkedési normák betartása, pl. másokra figyelés, tolerancia, udvariasság – pedig a háttérbe szorítjuk.

szétesveHa tehát a végletekig kifáradtunk a gyerekgondozásban, a munka és család összeegyeztetésének mókuskerekében, a végeérhetetlen háztartási feladattengerben, az általános kialvatlanságban, vagy egy napok óta húzódó betegségben, tudatosan kell tennünk az önuralmunk használatáért – magától ugyanis legszívesebben mindenkit elküldenénk melegebb tájakra, vagy csak simán menekülőre fognánk.

Ha meg akarjuk őrizni a konstruktív hozzáállásunkat, akkor a következőket tehetjük:

  1. Tegyük a kötelező feladatot kívánatossá, önjutalmazóvá. Ez fejben dől el, és segít benne az a túlélőkészlet, amiről korábban már írtam.
  2. Készüljünk arra, hogy nehéz időszaknak nézünk elébe, és kerüljük az újabb feszültség-forrásokat. (Ne akkor vállaljunk társadalmi munkát az oviban, amikor félig betegen ki sem látszunk a karácsonyi előkészületekből.)
  3. Ha alacsony az energiaszintünk, iktassunk be tudatosan személyre szabott testi-lelki feltöltődési forrásokat.

Néhány coaching kérdés, amit érdemes végig gondolnod:

  • Te hogyan reagálsz automatikusan a stresszre, váratlan helyzetekre, amikor kimerült vagy?
  • Mennyi idődbe telik lenyugodni, és mi segít ebben?
  • A fenti három önuralom-megőrző módszer közül melyik az, amelyiket legközelebb szívesen kipróbálnál?
  • Mi lenne az a jel, amiből tudnád, jól működött nálad a módszer?

 

paizsdora_anyacsavar_alairas

Mintha egy bántalmazott kisállatot kéne megszelídítenünk

Pethő Orsolya
Pethő Orsolya, pszichológus

Az Anyacsavaron Pethő Orsolya gyerekpszichológust, a Konfliktusok és szeretetnyelvek a családban Anyacsavar csoport meghívott szakértőjét kérdeztük a gyermeki agresszió gyökereiről, és arról, mi a lehető legjobb, amit ezzel szülőként kezdhetünk.

Min robbannak ki legtöbbször a szülő-gyerek konfliktusok?
Gyakorlatilag bármin, a gyerek sokunkból kihozza a legrosszabb énjét is a legjobb mellett. Ha például nem az történik, amit szeretnénk: nem mos fogat, nem tanul elég jól. Vagy nem az történik, amit szeretne: nem vagy vele 24 órában, nem ehet, csak két gombóc fagylaltot. Még a saját szüleink sem tudnak annyira felbosszantani, mint a gyerekeink. Sokban hasonlítanak ránk, és figyelmeztetnek saját tehetetlenségünkre, arra, hogy a hatalmunk véges, ez pedig őrjítő érzés.
Mik a gyermeki agresszió leggyakoribb okai?

Az agresszió és persze a mögötte lévő harag teljesen természetes dolog. A gyerekek is nap, mint nap találkoznak azzal a ténnyel, hogy valami nem megy, hogy korlátokba ütköznek és ez a frusztráció, amire reagálnak. Kérdés, hogy hogyan viselkedik a gyerek ebben a helyzetben, tör-zúz, bánt szavakkal vagy tettel, vagy társadalmilag elfogadható formában vezeti le a feszültséget.

Milyen eszközöket érdemes szülőként alkalmazni ilyenkor?

A viselkedés kontroll kialakulása egy hosszabb tanulási folyamat, komolyabb idegrendszeri érés szükséges hozzá. A szülő részéről rengeteg empátia kell, amivel segíti az érzelmek felismerését és azok oly módon való szavakba öntését tanítja, amely nem bántják a környezetet.
A legfontosabb a modell, amit nyújtunk szülőként. A gyerekünk azért kalapálja a többieket a homokozóban, ha valami nem tetszik neki, mert otthon sem látott jobbat. Megtanulta, hogy ér egymásnak fizikai fájdalmat is okozni, a haragot kontroll nélkül kiereszteni. Egyszerűen nem látott konstruktív megoldást a helyzetre, fogalma sincs, hogyan tud lenyugodni. Azzal sok szülő csak tetézi a bajt, hogy olyanokat mond például, hogy „menj a szobádba gondolkodni”, vagy maga is indulatos lesz, prédikációt tart a hisztiző gyereknek.
Mit lehet tenni, ha már elmérgesedett egy konfliktus?

A megoldás mindig hajlandóság kérdése. Szerintem mindent lehet tisztázni, ha eléggé akarjuk. Ha itt a szülő-gyerek közti elmérgesedett konfliktusra gondolunk, a szülőnek kell eléggé akarni, hogy változzon a helyzet. A gyerek mindenképpen arra vágyik, hogy szerető, gondoskodó, számára biztonságot nyújtó szülei legyenek, még 18 vagy akár 42 évesen is. Ha elmérgesedett a viszony, szülőként olyan, mintha egy bántalmazott kisállatot kéne megszelídítenünk. Nagyon fél, minden lépésünkre mar egyet. Segít az empátia, a feltétel nélküli szeretet és elfogadás. Rengeteg önismeretre van szükség ahhoz, hogy elfogadjunk valakit, aki sok mindenben hasonlít ránk, olyannak amilyen, a rengeteg különbözőségével együtt. Az a tapasztalatom, hogy két ember viszonyát az is gyökeresen meg tudja változtatni, hogy hogyan gondolunk a másikra, és a kapcsolatra. Addig nem mehet el egy családi helyzet, hogy feladjuk. Kérhetjük külső szakember segítségét is, esetleg családi mediációt.

Kölyökszerviz_kontaktokkal