Felkészítés állásinterjúra

Örüljek, ha egyáltalán van állásom?

Hat éve dolgoztam egy cégnél, amikor eldöntöttem, hogy lépnem kell. Akkori munkámat a lányom születése után két évvel, igencsak megtépázott önbizalommal kezdtem el. Bár a feladataimat szerettem, nem voltam megfizetve vagy bármilyen más módon megbecsülve. Ez az önbecsülésemet, fizetési és egyéb igényeimet elképesztő módon torzította: magam is elhittem már, hogy nekem tényleg csak ennyi jár, és örüljek, ha egyáltalán van állásom.

 

Bértárgyalás… fog ez menni?

Elképzeltem újra és újra, hogy milyen jó érzés lesz elküldenem majd a felmondólevelemet…

Ekkor egy izgalmas álláshirdetésre bukkantam.  De mondjuk ki őszintén: nem igazán voltam produktív, bértárgyalásra hasznos mentális állapotban.

Amikor Dórához fordultam, azt reméltem, szimplán a bértárgyaláshoz kapok némi gyakorlati segítséget, ehelyett azonban egy teljesen új szemléletet kaptam tőle. Amikor Dóra – megismerve képzettségeimet, gyakorlatomat – meghallotta, milyen fizetést képzelek el magamnak, felhívta a figyelmem többek között a helyi jellemző fizetésekre, az én tapasztalataimra és tudásomra a szakmámban, arra, hogy mennyire értékes munkaerő vagyok, és arra biztatott, azt gondoljam végig, hogy ÉN miért vagyok értékes az álláshirdetőnek. Arra is biztatott, hogy ne abból induljak ki, hogy most mennyit keresek, hanem abból, mennyit szeretnék kapni.

 

Önállóság, önértékelés, önbizalom… miért nehéz nőként, anyaként?

Nem az első munkahelyem volt ez, nem is a második, mégis még egyetlen helyemen sem kezdtem el az interjú során feltornászni a fizetési igényemet. Erős szorongás fog el, ha konfliktusba kerülök, és attól félek, hogy a magasabb fizetési igény miatt majd mást fognak felvenni – ami az első munkahelyen, frissen végzett kezdőként lehet, hogy így is volt. Valahogy az a sejtésem, ezzel mások is így vannak, és ráadásul ezek a mások mindig inkább nők, mint férfiak. Lehetséges, hogy azért (is) léteznek nemi különbségek a fizetésekben, mert mi nők nehezebben állunk ki magunkért?

 

Saját igények feltárása, alkuzónák kijelölése

Dórával másfél órát beszélgettünk az első interjú előtt, és ennek végére kialakult egy stabil képem arról, mit szeretnék mindenképpen megkapni, és mi az, amit még ezen felül jó lenne; mi az, ami miatt én leszek a legjobb választás, és mi az, amit nem szeretnék csinálni, amiben tehát semmiképpen ne számítsanak rám az új munkám során. A beszélgetésből akcióterv lett, a tervből pedig új önbizalom.

 

Megérdemlem a sikert!

Az interjú után természetesen elsők között hívtam Dórát, hogy elmeséljem, mennyire jól ment minden. Dóra hasznos tanácsokkal látott el a második interjúkörre is. És ekkor történt az újabb meglepetés: Dóra egyszerűen azt mondta: “Gratulálok! Nagyon ügyes vagy! Megérdemled a sikert!” Elállt a szavam. Még soha senki nem mondta, hogy én megérdemlem a több fizetést, elismerést. Ez újabb önbizalom-adagot csepegtetett belém.

 

Az anyagi elismerés is építi az önértékelést

A lehető legjobb döntést hoztam meg, amikor Dórát kértem meg, hogy felkészítsen az interjúra: tanácsai, kérdései nyomán 30%-kal magasabb bért és többféle, pénzben ki nem fejezhető extra juttatásokat sikerült kialkudnom ahhoz képest, amit magamban először elképzeltem. Az új, “értékes munkavállaló” énképemet még nevelgetem magamban egy kicsit, de a csíráit Dóra már visszavonhatatlanul elültette.

(Judit, értelmiségi dolgozó anya)

 

Az otthon töltött évek után úgy érzed, már semmihez sem értesz?

Nem bízol abban, hogy találsz izgalmas, Neked való munkát?

Úgy érzed, nem fogod tudni a munkát a családdal összehangolni?

Nem mersz kiállni önmagadért a munkahelyeden?

Szeretnél karriert építeni, de úgy gondolod, ez gyerekek mellől nem lehetséges?

Várlak Téged is egyéni coachingra!

VAN megoldás!

 

Egy történet a Vissza a munkába csoportból

A Vissza a munkába Anyacsavar csoport 5 alkalmas folyamatából kettőn vagyunk túl, de máris szabad szemmel jól látható változásokat figyelhetünk meg.

“az anyaszerep mellet újra elismert szakértő”

akadálypálya
A legnagyobb kihívás, hogy elhiggye, erre ő képes

Van egy kisgyerekes anya, aki a sokéves háztartásbeli életmód után azzal a céllal érkezett a csoportba, hogy az anyaszerep mellet újra szeretne elismert szakértő lenni a szakmájában. A legnagyobb kihívásnak azt érezte, hogy lélekben (!) eljusson odáig, hogy elhiggye, erre ő képes még ennyi kihagyott év után, és ezt neki szabad kisgyerekes anyaként is. Legmerészebb célkitűzése az volt, hogy az 5. alkalom végére lesz egy aláírt munkaszerződése, lélekben és logisztikailag készen áll az új életmódra, és erre a változásra a családot is felkészíti.

Az elmúlt négy hétben megváltoztatta az álláskeresési stratégiáját: rájött, hogy rengeteg ideje és energiája megy el azzal, hogy az interneten böngészi a hirdetéseket (ahol persze csak elvétve talált olyat, ami megközelítette az ő komplex elvárásait), és ehelyett rászánt 2 órát (az 1. Anyacsavar csoport alkalmat) arra, hogy tisztázza, egészen pontosan mit is szeretne, majd elkezdett célzottan és tudatosan ilyen lehetőségeket keresni kevés, ám tudatosan kiválasztott csatornákon. Az eredmény? Egy konkrét állásajánlat azon a szakterületen, ahol szeretne elhelyezkedni! Most együtt dolgozunk azon, hogy sikerüljön a munkakörülményeket is családbarátra és az ő egyéni igényeire szabni. És ha ezzel is megvagyunk, jöhet a konkrét logisztika kitalálása, hogy:

sikerélmények érjék a munkában, és feltöltve érjen haza minden nap

legyen ideje a munka és a család mellett saját magára (igen, ezt is meg fogjuk tervezni!)

a férje és a gyerekei megtapasztalják ezeknek a változásoknak az előnyeit (pl. minőségibb együttlétek, vidámabb, türelmesebb, jobb fej mama, szexibb, kedvesebb, lazább feleség).

Ugye érdekelnek a történet további fejleményei? A következő hetekben erről is mesélek, és megosztok új történeteket is a Vissza a munkába csoportból. Mert az az igazság, hogy hál’ Istennek a bőség zavarával küszködöm… 🙂

paizsdora_anyacsavar_alairas

Kisgyerekes anyák a munkaerőpiacon: a HR szakértő válaszol

Tamás Lilla, a "Vissza a munkába" Anyacsavar csoport HR szakértője
Tamás Lilla, a “Vissza a munkába” Anyacsavar csoport HR szakértője

Mini interjú Tamás Lillával, a “Vissza a munkába” Anyacsavar csoport HR szakértőjével arról, hogyan érdemes felkészülni a kisgyerekes anyáknak a munkába visszatérésre: mik a kulcs sikerfaktorok és buktatók, és mik a tipikus “rázós” interjúkérdések egy álláskeresésnél.

“fontos a lelki ráhangolódás”

Hogyan érdemes készülni a munkaerő-piaci visszatérésre egy kisgyerekes anyának?

1. Érdemes összeszedni az információkat: hol tart most a munkaerőpiac, milyen változások történtek az elmúlt években? Milyen új igények, elvárások fogalmazódtak meg az álláskereső kismama szakmájában? Miben időtálló a tudása, miben kell esetleg felzárkóznia?

2. Legyünk tisztában saját magunkkal, a helyzetünkkel, a vágyainkkal és a lehetőségeinkkel:

Mit tudok most, hol tartok szakmailag?

Milyen munkát szeretnék, és milyen munkát tudok elvállalni?

Hogyan kell átszervezni az életünket, ha visszamegyek dolgozni?

3. Ha megvannak a szükséges információk a munkaerőpiacról, önmagunkról, akkor érdemes időt szánni az álláskeresési technikákra. Hol és hogyan hirdetik meg az állásokat, hogyan lehet a cégekkel kapcsolatba kerülni?

4. Az információk mellett fontos a lelki ráhangolódás: higgyünk önmagunkban, bízzunk a sikerben. Tudatosítsuk erősségeinket, korábbi eredményeinket, szakmai sikereinket!

5. A végén említem, de nagyon fontos, hogy legyen egy jó szakmai önéletrajzunk! Egy olyan CV, ami úgy foglalja össze eddigi szakmai életutunkat és mutatja be szakmai kompetenciáinkat hogy azzal „kívánatossá és eladhatóvá” tesz minket a munkaerőpiacon. A jól megírt CV az egyik legfontosabb lépés a cégek felé.

6. Az információgyűjtés és lelki felkészülés után, ha már a CV is megvan, akkor már csak a megfelelő ruhát kell kiválasztani, frizura, esetleg szolid smink, és ha megfelelő a megjelenés, irány az interjú!

Mik azok a “rázós” kérdések, amikre egy állásinterjún szinte biztosan számíthat?

Irány az interjú!
Irány az interjú!

Az interjúkon általában felmerül, hogy hogyan tudja az anyuka illetve a család megoldani a gyerekekkel kapcsolatos feladatokat szünidő, vagy betegség idején? Ilyenkor érdemes megnyugtatni a felvételiztetőt, hogy számíthatunk a lelkes nagymamák, profi bébiszitterek, kedves szomszéd néni segítségére, és természetesen a gyermek apukája is alig várja, hogy néhány napot otthon tölthessen szabadságon a csemetéjével. Fontos, hogy ezt kellő magabiztossággal, természetesen tudjuk elmondani. A felvételiztető ebből érzékeli, hogy már előre gondolkodtak a megoldáson, nem „vészhelyzetben” fognak majd kapkodni.

Fontos lehet az is, hogy mennyit felejtett a gyerekkel töltött idő alatt az anyuka? Mennyire élő, korszerű a szakmai tudása? A válaszadásnál itt azt érdemes hangsúlyozni, hogy lehet, hogy vannak olyan új dolgok, amiket majd meg kell tanulni, de nagyon fontos, hogy a gyesen töltött idő alatt sok hasznos képesség kifejlődik az anyukákban, ami a munkahelyen is jól jön. Sokkal jobban tudják szervezni az életüket, beosztani az idejüket, priorizálni az előttük álló feladatokat. Képesek egyszerre több dologra odafigyelni, párhuzamosan foglalkozni több fontos kérdéssel. Gyorsan, hosszas gondolkodás nélkül képesek döntéseket hozni.

“érzékeltetni, hogy készek vagyunk a váltásra”

Mi az, ami “szálka” egy felvételiztető szemében?

Saját HR-es gyakorlatomban engem az zavart, ha a nem éreztem a munkakeresőben a váltás valódi igényét, a feladat ellátásához szükséges elszántságot, a munkahely iránti elkötelezettséget.

Az interjún érdemes azt érzékeltetni, hogy készek vagyunk a váltásra, újra dolgozni szeretnénk. Végiggondoltuk az előttünk álló nehézségeket, esetleges problémákat, de van elképzelésünk arra, hogyan tudjuk ezeket majd megoldani, és készek vagyunk értelmes és vállalható kompromisszumokat megkötni a munkánk és a családi életünk szervezése során.

Egy személyes álláskeresést támogató szupervíziós folyamat pontosan mire készít fel?

A szupervízió – definíciója alapján – a szakmai személyiség fejlesztése. Egy kisgyerekes anyuka esetében egy ilyen folyamatban a helyzetéből adódó kérdésekre keressük a választ. Mit szeretnék? Hol tartok most? Milyenek a lehetőségeim? Mit kell tennem, min kell változtatnom? Mi akadályoz? Mi segít?

A folyamat során azok a félelmek, bizonytalanságok oldódnak, amelyek akadályozzák a sikeres munkakeresést. Önbizalmat erősít, segít a stabil, pozitív énkép kialakításában. Támogatást ad a munka és a magánélet egyensúlyának kialakításához, megtartásához. Szükség esetén a sikertelen interjúk feldolgozását segíti a tapasztalatok átgondolásával, és felkészít a sikeres állásinterjúra.

Bizonytalan vagy benne, hogy pontosan mit is szeretnél csinálni, ha visszamész dolgozni? Fogalmad sincs, hogyan találsz majd megfelelő munkát? Félsz, hogy nem leszel képes összehangolni a munkát a családoddal? Szeretnél professzionális és személyre szabott támogatást kapni a munkába visszaállás folyamatában? Gyere el a szeptemberben induló  “Vissza a munkába” Anyacsavar csoportba, és vedd Te is sikeresen ezt az akadályt!