Megoldásközpontú coaching (nem csak) kisgyerekes nőknek
Az Anyacsavar Klub márciusi témája az idővel való zsonglőrködés volt kisgyerekek mellett. Ezen az interaktív tabumentes női tapasztalatmegosztón olyan témákról beszélgettünk, mint hogy anyaként ki mikor és hogyan biztosítja magának a szabadidőt, milyen bevált módszerek vannak a családtagok szabadidejének tervezésére, és mi történik, ha a családon belül ütköznek a prioritások: ki dönt abban, hogy kinek és mikor „jár” a szabad idő?
A Beszélő babakezek programmal úgy másfél éve ismerkedtem meg szinte sorsszerűen, és a mai napig hálás vagyok a találkozásért Zentai Katának, aki bevezetett a babajelbeszéd rejtelmeibe. Még nem beszélt az akkor egyéves kisfiam, de már nagyon intenzíven igyekezett minden módon kommunikálni a környezetével, és bizony láttam rajta, hogy őt legalább annyira frusztrálja az én gyakori értetlenségem, mint engem, hogy nem tudom, pontosan mit is szeretne közölni.
– egy Anyacsavar Klub tanulságai
Ennek a női beszélgető körnek a témája a régi, otthonról hozott minták megkérdőjelezése és az új családi szokások kialakítása volt. Miközben a klubnak helyet adó HellóAnyuba bicikliztem, eszembe jutott, hogy gyerekként mennyire haragudtam anyukámra, amikor arra panaszkodott, hogy ő milyen sokat dolgozik otthon, és mi ezért mennyire nem vagyunk hálásak. Emlékszem az unalomig ismételt „mosok, főzök, takarítok” kezdetű litániára, és arra, hogy nem értettem, miért mártírkodik anyu, miért nem tudja ezeket a “női” feladatokat lazán, vidáman, humorral, sőt, a jó teljesítményére büszkén, de minden esetre természetesen csinálni.
