Natura Hill Zebegény

natura hill panoráma– szállásajánló

Egy mondatban: ízlés, harmónia, kényelem, és ínyenc vacsora a testnek, odafigyelés és gondosság, szépség és nyugalom a léleknek. Megpihentünk!

Egynapos feltöltődés gyerekkel

És a részletek: a férjem augusztusban új munkahelyen kezdett, és megbeszéltük, hogy a próbaideje végeztével elmegyünk valahová egy éjszakára az áprilisban született kicsivel. Mert megérdemeljük! 😉

Már nyáron elképzeltük, milyen klassz lesz egy napra kiszakadni a mókuskerékből, gourmand vacsorát enni, szép panorámában gyönyörködni, és nyugodtan aludni egy nagyot, szaunázni egyet, jó borokat kóstolni, sétálni és beszélgetni. A választásunk baráti ajánlásra a Natura Hill Zebegényre esett, ami egy otthonosan és ízlésesen berendezett, csupa egyedi tervezésű panorámás szobával rendelkező boutique hotel a Dunakanyarban egy dombtetőn. Már a fotók alapján beleszeretős!

Személyre szabott gondoskodás

natura hill dizájnKiválasztottuk a számunkra legrokonszenvesebb szobát, ami nem volt könnyű, mert egyik szebb, mint a másik, és vágtuk a centit a vágyott kimenőnkig. Persze amikor kitaláltuk ezt, még remek ötletnek tűnt a kisebbiket magunkkal vinni, aki nyáron még egészen pici volt és csak feküdt, mint egy sült csirke, arról pedig megfeledkeztünk, hogy novemberre, közel nyolc hónaposan a kúszós, fogzós, felfedezős korszakában lesz javában. Az első meglepetés akkor ért, amikor pár nappal az érkezésünk előtt felhívtak a szállodából, hogy érdeklődjenek, van-e bármilyen speciális kívánságunk a 4 fogásos vacsorával kapcsolatban. Annyira váratlanul ért a dolog, hogy beletelt pár másodpercbe, mire észhez tértem, és kinyögtem, hogy tulajdonképpen 90 napos diétát csinálok, és éppen keményítő napom lesz, ami azt jelenti, hogy se fehérjét, se szénhidrátot nem eszem aznap. A szállodavezetőnek a szeme se rebbent, és biztosított róla, hogy a séf megoldja a helyzetet. Ez máris olyan személyre szabott gondoskodás, amivel még életemben, egyetlen vendéglátóhelyen sem találkoztam.

Gyors és készséges problémamegoldás

natura hill szobaAztán eljött a nagy nap, és a nagyobbik gyerkőc a nagypapához ment bulizni, mi pedig felkerekedtünk az őszi takonykórban szenvedő derűs lelkű kicsivel egy utolsó orrszívó porszívózás után 3 szatyor cuccal minden eshetőségre felkészülve – a kiöblített orrszívót pedig szépen otthon felejtettük. Ez csak akkor tűnt fel, amikor délután fél ötkor esedékessé vált egy alapos orrszippantás. Nos, nem tudom, próbáltatok-e már szívószállal orrot szívni. Nem részletezem, röviden csak annyit, hogy a gusztustalansága fordítottan arányos a hatékonyságával. És itt jött a második meglepetés, amikor is a Natura Hill Zebegény recepciósa a világ legnagyobb természetességével ugrott be a kocsijába és ment el Nagymarosra (!), ahonnan hozott nekünk egy orrszívót, „hiszen anélkül nem tudna jól aludni a kicsi, és mi sem…” Ezen a ponton fogtam padlót másodszorra.

Béke, lelassulás és nyugalom

A szobában – az egyébként velünk ingyen megszálló – gyerekünk ugyanazt a személyre szabott gondoskodást és megkülönböztetett figyelmet kapja, mint mi: a kiságyában szupervastag szivacsos rácsvédő, puha kispléd, és mini dizájn fürdőköpeny várja. Ahhoz, hogy mi az éjszakai fektetés után nyugodt lélekkel vacsorázhassunk kettesben, a recepciós bébiőrt ajánl fel nekünk. A vacsora könnyű és finom – pusziljuk a séfet, akinek egyébként nemrég a Gault Millet is 11 pontot adott (én adtam volna 12-t is…) Adi ZebegenybenA reggelinél a mosolygós és segítőkész pincérrel együtt választjuk ki a legpuhább almát és körtét, amit leturmixolnak a babának. A reggelinél megjelenik egy másik másféléves is a szüleivel, és a két kicsi birtokba veszi az étteremben (!) kialakított babasarkot. Amíg ők felfedezik a játékokat, a szülők és a többi vendég nyugodtan reggelizik. Végig kellemes zene szól mindenütt: így bár kevesen vagyunk, bátran lehet beszélgetni, nem zavarjuk egymást. Nagy előnye a szállodának ez is: nem egy gyár, ahol ezren sürögnek-forognak és állandó zaj van mindenütt, hanem az az érzésünk van, hogy egy zen-kertbe érkeztünk, ahol mindent áthat a béke, lelassulás és nyugalom.

A Natura Hill Zebegény specialitása a fatüzelésű szauna panorámás pihenő szobával, ásványvíz bekészítéssel, illóolajos polcocskával, ahol ki-ki kiválaszthatja a neki tetsző illatot. Váltásban ezt is kipróbáljuk este és reggel is. Nekem még naplót írni is van időm egy tejeskávé mellett – melyik kisgyerekes szülő kívánhat ennél többet?

A család minden tagjának

natura hill gyerekekA birtok végében a domb alján kis játszótér van kialakítva a gyerekeknek, tőle 50 méterre a domboldalban hintaágy a felnőtteknek. Amíg a gyerkőcök lent játszanak, a felnőttek gyönyörködhetnek a panorámában, beszélgethetnek, saját ritmusban pihenhetnek, mégis szemmel tarthatják a csemetéket. Nagyon ritkán találkozom hasonlóval, amikor a vendéglátók minden korosztály igényeit szem előtt tartják egyszerre. Nem hittem volna, hogy sikerül, de a Natura Hillnek köszönhetően mégis összejött: egyetlen nap alatt pihentünk, töltekeztünk, miközben a kicsi is jól érezte magát. Ezt muszáj volt megosztanom Veletek is, hátha Ti is kutatjátok a lehetőségeket egynapos feltöltődésre.

Hogy egyáltalán hogy voltunk képesek két gyerek mellett töltekezni? Úgy, hogy tudatosan előre terveztünk! Gyere el az Évindító tervező Anyacsavar csoportba, és jövőre csináld meg Te is!

paizsdora_anyacsavar_alairas-300x112

Hurrá, ünnep van! Jaaaaa, anya vagy? Akkor semmi…

lászló ágiLászló Ági, két gyerek mellett vállalkozó anya tapasztalatai és saját megoldásai arra, hogy az ünnepnapok valóban ünnepiek lehessenek: feltöltőek, egymásra figyelősek, kicsit másak, mint a hétköznapok, amikor napi 24 órában küzdünk a véget nem érő feladatáradattal.

Hurrá, ünnep van! Jaaaaa, anya vagy? Akkor semmi…

Ismered ezt az érzést? Valahogy így vagyunk Karácsonykor is. Mindenki alig várja, hogy év vége legyen, hogy végre reggel ágyban igya a kávéját – és ha 11-kor van az a kávé, akkor mi van? Semmi nincs, ünnep van, év végi szabi, és egyre gyakrabban zárják magukra az emberek az ajtót, hogy csendben, nyugodtan, minden zajtól távol töltsék az ominózus, jól megérdemelt, „mert nekünk ez jár” szabadnapokat. És akkor jövünk mi, anyák, próbálunk felzárkózni az ünneplő sereghez, de nem mindig megy, valahogy ezek is ugyanolyan hétköznapok lesznek, ugyanazokkal a napi eseményekkel, picit pepitában. Pisi-kaki. Pelus. Kiskarácsony-nagykarácsony. „Szomjas vagy?” „Miért sírsz?” Etetek. Itatok. Altatok. Végre csend. Na, most főzök, takarítok, mosok, vasalok. Kimegyünk. Játszunk. Olvasunk. Hűha, késő van! Pancsi. Altatok. Fektetek. Kidőlök.

…olyan jól esne egy szabadnap…

Ez általában így van, ugye? Ha nem is mondjuk ki, de így van, tudod Te is, szíved mélyén olyan jól esne egy „szabadnap”, amikor ráérsz megdörzsölni a szemed, mielőtt kikelnél az ágyból, amikor van időd felébredni és nem kell rohanni egyből, amikor nyugodtan megreggelizhetsz a Pároddal, nem csak bekapsz valamit, vagy amikor az autóban csak egyedül ülsz és csak a rádió szól, Te pedig énekelsz, és úgy vezetsz. Csak egy kicsit, ugye milyen jó lenne? Ha, mondjuk Karácsonykor, az ünnepi asztaltól nem kellene felugrálnod 5 percenként, mert van valami gubanc, hanem nyugodtan koccintasz és ünnepelsz, úgy igazán…

Ha nincs feltöltődés és kikapcsolódás, akkor jön a depi

Én olyan anya vagyok, aki ezt megengedi magának. Igen, megengedem, mert ha beszállok a mókuskerékbe, attól savanyú leszek. Ha nincs feltöltődés és kikapcsolódás, akkor jön a depi. Tudod, a süni üzemmód, amikor soha semmi nem jó, senki nem tud jót mondani és egyébként is, hagyjon téged mindenki békén. Hisztis leszek és ettől a gyerek is, aztán jön a dráma a családban, és már senkinek nem lesz kedve az ünnepekre gondolni se. Ebben mindig egyetértünk az anyatársakkal, amikor a beszélgetések során egyértelműen kiderül, hogy ez a süni képes nagyon mélyre bebújni és igen nehéz tőle megszabadulni. Manapság természetes a magunkfajta anyáknál, hogy a babáinknak a legjobbat akarjuk, az viszont ritka, hogy magunknak is jót akarjunk.

Ami mindig kihúz a pácból

babahintaTudod, én büszkén mondom, hogy szeretek feltöltődni, szeretek néha gyerekek nélkül lenni és nem háromfelé, hanem csak magamra figyelni. Ha otthon vagyok, akkor is jól esik, hogy nyugodtan tudok vacsorázni és a férjemmel 10 percet beszélgetni, mert hiába halasztjuk estére, fektetés utánra, akkor már csak pislogunk fáradtan. Jó-jó – gondolhatod – könnyű mondani, de hogy lehet ezt csinálni, amikor egy-két pici van körülöttem. Úgy lehet, hogy ha 3 év alatti babusod van, akkor szerezz be neki egy babahintát és imádni fogja, Neked pedig lesz egy opciód, ami mindig kihúz a pácból. Még akkor is segít, ha épp a legeslegnagyobb hiszti kellős közepén vagy és akkor is, ha egy kis szundi kellene a nagy csetepaté közepette.

Nálunk Karácsonykor is így lesz, olyan időpontot választunk családi ünneplésre, amikor nincs fő alvásidő, így senki nem lesz nyűgös, lehet hintázni, amíg anya, apa kicsit leülnek, ünnepelnek, együtt vannak. A közös játék sem fog hiányozni, alig várom, hogy mind a karácsonyfa köré üljünk és énekeljünk, vonatozzunk, karácsonyi könyveket nézegessünk, de akkor is, olyan jó tudni, hogy van egy olyan hely, ahol ők is, bárhol vagyunk, megnyugszanak és biztonságban érzik magukat. Ez nekik a babahinta. És még sok más kisgyerekes anyának.

És Te hogyan csinálod? Neked mik a bevált trükkjeid a saját ünnepi hangulatod megtalálásához?

 

Rájöttem, hogyan lehet a dolgokat elengedni…

Szükséges néha a pihenés
Szükséges néha a pihenés

“A férjemre maximálisan számíthatok, mindenben támogat és aktívan segít. A nagymama is röpül bármikor, ha szükség van rá. Szerencsés vagyok. Mégis, valahogy csak gyötrődtem. Mert nem adtam magamnak belső engedélyt ahhoz, hogy ne legyek „tökéletes” (ami lehetetlen), csak „elég jó”. Állandóan furdalt a lelkiismeret, hogy a gyerekemmel nem foglalkozom eleget, a férjemmel se, mellesleg magammal se, a vállalkozásom terveinek megvalósításával folyamatosan lemaradok, a lakás romokban, képtelen vagyok rendet tartani stb. Ami ebben a mókuskerékben segít, az a gondolkozás megváltoztatása. Az Anyacsavar coaching során jöttem rá, hogyan lehet a dolgokat elengedni és az igazán lényegesre koncentrálni, hogy mennyire szükséges a feltöltődés, pihenés is.” (Zentai Kata, sikeres vállalkozást vezető családanya)

Feltöltődés minden héten kisgyerekes szülőként is!

Heti egy feltöltődős nap Forrás: noivilag.hu

Az Anyacsavar csoportok egyik jól bevált gyakorlatát szeretném megosztani Veletek. Méghozzá azt, hogyan legyen heti egy feltöltődős napod még kisgyerekes szülőként is. Erre bárki mondhatja döbbenten, hogy 1 feltöltődős nap? Örülök, ha van összefüggő fél órám, amikor nyugodtan megihatom a kávémat, vagy elintézhetek egy telefont! Kíváncsi vagy, ezek a nők hogyan csinálták?

Valahogyan megoldják…

A történet úgy kezdődik, hogy az elmúlt egy évben az Anyacsavar csoportok időpontjai valahogy mindig kedd estékre estek – először csak véletlenül, aztán ebből mára szinte hagyomány lett. Mivel egy több alkalmas folyamatról van szó, a résztvevőknek a jelentkezéskor tulajdonképpen látatlanban el kellett köteleződniük amellett, hogy majd ráérnek ezekben az időpontokban, ami több, mint vicces feltételezés egy kisgyerekesnél, akinél a Maslow-i piramis legalján a gyerekei szükségletei vannak ugyebár – amikor tehát a gyerek fogzik, beteg, nyűgös…stb., akkor borul a családi program, de legalábbis az a része, ami a szülők testi-lelki egyensúlyát volt hivatott ápolni. A jelentkezőknek azonban, mit volt mit tenniük, ha szerettek volna jönni –márpedig nagyon szerettek volna -, meg kellett hozniuk a döntést, hogy a hetekkel későbbi alkalmakra is eljönnek – hiszen egymásra épülő alkalmakról van szó. Ha törik, ha szakad, ha fogzik a gyerek, ha beteg, valahogyan megoldják. És megoldodották!

Engedély saját magadnak

Belső engedély saját időre, pihenésreA pár hónapos gyerek mellől eljövő szoptatós (!) anyuka persze izgatottan várta az sms-t a férjtől a legelső alkalommal, hogy sikerült-e az addig csak cicin elalvó csecsemőt lefejt tejjel, cumisüvegből etetve elaltatni, de láss csodát, sikerült! És a kétkeresős családban is sikerült megbeszélni, hogy aznap a férj lesz az, aki hamarabb eljön a munkából, és tartja a frontot otthon, amíg a felesége munka után, bölcsibe rohanás helyett az Anyacsavar csoportban töltekezik. Sőt, ez a háromgyerekeseknél is működött, és ott is, ahol az egyedülálló anyának be kellett vonni a nagyszülőket. Ők mind hatalmas lépést tettek előre akkor, amikor engedélyt adtak maguknak arra, hogy egy saját maguk számára fontos célt – jelen esetben azt, hogy eljöhessenek az Anyacsavar csoportba -képviseljenek mások felé, érvelve, és az igényikért felelősséget vállalva, szívességeket kérve, másokkal együttműködve, bonyolult logisztikai trükköket végrehajtva, tervezve, szervezve, kísérletezve, hogyan építhető-e ez be a családi napirendbe – hiszen ez bizony a család többi tagját is érintő dolog. Ilyet minden szülő tesz naponta, de csak a gyerekeiért, és valódi belső akadályokat kell leküzdenünk – szinte mindnyájunknak – azért, hogy ugyanezt meg merjük tenni magunkért is.

Miért olyan nehéz ez? Mert tökéletes szülők szeretnénk lenni! Aki mindig és minden tekintetben a tökéleteset, a lehető legtöbbet nyújtja a gyerekének. És közben elfeledkezünk a saját lelkünk, a saját testi és lelki egyensúlyunk ápolásáról, aminek aztán súlyos következményei lehetnek.

Tökéletes helyett optimumra törekvés

Kevesebb, de minőségibb együtt töltött idő Forrás: parents.com Ahhoz, hogy valaki szülőként a saját testi-lelki egyensúlyát helyezze előtérbe, a legelső lépés egyfajta belső engedély, amit támogat az a szemléletmód, hogy a család minden tagjának a szempontjai egyaránt fontosak, és noha valószínűleg nincsen mindenki számára tökéletes megoldás egy-egy helyzetre, meg lehet találni azt az optimumot, ami mindenki számára a lehető legkevesebb áldozattal és a legtöbb haszonnal jár.

Nem hiszek a gyerekeikért és a férjükért folyamatosan áldozatokat hozó mártír anya-szerep létjogosultságában, egész egyszerűen azért, mert nem azt látom, hogy jól működne. Ezzel szemben azt tapasztalom a nagyon kevés női példaképemet figyelve, hogy azokban a családokban, ahol a nők felelősséget vállalnak a saját jóllétükért, értsd, tudatosan törekszenek arra, hogy normálisan étkezzenek, eleget aludjanak, rendszeresen feltöltődjenek, találkozzanak a barátaikkal, számukra inspiráló munkát végezzenek, ott kiegyensúlyozottabb a családi munkamegosztás, jobb otthon a hangulat, nyugodtabbak és empatikusabbak a családtagok egymással, természetesebb az egymás kölcsönös tiszteletben tartása.

Az igazán fontos dolgok az életben

Ha odafigyelsz a testi-lelki jóllétedre, az meghálálja magátHa választhatnál aközött, hogy jó a hangulat otthon, vagy rend és tisztaság van a lakásban – esetleg ez utóbbi behelyettesíthető háromfogásos vasárnapi ebéddel, szép zöld pázsittal a kertben, vagy azzal, hogy minden áldott nap te mész a gyerekért a bölcsibe/oviba/suliba, vagy hogy megvehetted a gyereknek a drága vágyott játékot – melyiket választanád? A jó hangulatot? Hidd el, a gyerekek is! Ha majd visszaemlékeznek a gyerekkorukra, a minőségi közös időkre fognak emlékezni: a sok nevetésre, a belefeledkezős együtt játszásokra, a szabad lelkű együtt bolondozásokra, a valódi, mély beszélgetésekre. Ehhez viszont szükséged van arra, hogy lelkileg a közepedben légy. Csak úgy tudsz adni másoknak, ha adsz magadnak is. Fel kell töltened néha az aksit. Te is ember vagy – attól még, hogy szülő lettél. Ha odafigyelsz magadra, a testi-lelki egyensúlyodra, az meghálálja magát. Ahogyan a folyamatos áldozathozatal pedig megbosszulja magát. Szóval érdemes fontossági sorrendet felállítani néha a kívülről jövő – és gyakran belsővé tett – kötelezettségek és az igazán fontos dolgok között. De mik az igazán fontos dolgok?

Nyilván mindenkinek más. De talán nagyon röviden összefoglalva azok a dolgok, amik a lelki békédet és növekedésedet szolgálják. Te milyen arányban töltöd ilyen tevékenységekkel egy napodat? Vagy legalább egy hetedet?

Egy ötgyerekes barátnőmmel egyszer együtt kávéztam, és miközben jót beszélgettünk, bevallotta, hogy most három gyerekének egyszerre van szülői értekezlete három különböző helyen. Ő mindenhol arra hivatkozott, hogy a másik szülőin van, és inkább eljött velem találkozni, mert – mint mondta – azt, ami a szülőin történik, úgyis megtudja máshonnan, ha viszont lelkileg feltöltődve megy haza, simán lesz türelme minden gyerek igényeire figyelni, hét emberre vacsorát főzni, mindenkit meghallgatni, és minden váratlan problémát könnyedén megoldani. Ő gyakran eszembe jut, amikor minden kötelezettségnek automatikusan meg akarok felelni, és segít megállni egy pillanatra és megkérdezni magamtól, mi most az igazán fontos? Ez a feladat most tényleg ennyire fontos?

A kevesebb néha több

Energikusan, vidáman térsz hazaHa tehát adsz magadnak engedélyt és lehetőséget rendszeres feltöltődésre, azzal nem okozol gyógyíthatatlan traumát a gyerekednek. Ő köszöni, szuper jól fogja magát érezni a nagyszülőkkel, vagy egy jó fej bébiszitterrel is egy-két órán át. Azt azonban meg fogja érezni, ha kisimulva, energikusan, vidáman térsz haza, és másképpen fordulsz oda hozzá. Amikor elmész sportolni, barátokkal találkozni, töltekezni, azzal nem csak magaddal, hanem a pároddal, és a gyerekeiddel is jót teszel. Sok elkalandozó figyelemmel, kapkodva, türelmetlenül, vagy morcosan töltött idő helyett kevesebb, de vidámabb, nyitottabb, türelmesebb, odafigyelősebb közös időt kapnak tőled.

Mennyiségre valóban kevesebb így az együtt töltött idő, minőségre azonban jóval több. Valójában ez a hétköznapi bölcsesség az, amit a legtöbb csoportrésztvevő a saját példáján át felismert, amikor az Anyacsavar csoportokról tettre készen, emelkedett hangulatban, lélekben megerősödve, inspiráló gondolatokkal távozott, és megfigyelte magán és a közvetlen környezetén mindennek hatását: az újonnan kitűzött célok felé megtett lépéseket, a hónapok óta halogatott feladatok könnyed elvégzését, a párokkal elkezdett odaforduló és építő párbeszédeket, a konfliktusos anya-gyerek viszonyok kisimulását, a munkahelyi akadályok sikeres megugrását, a családtagok és kollégák elismerő szavait.

Működik? Csinálj szokást belőle!

Alakítsatok ki új családi szokásokat

És most jön a lényeg! Ha sikerült egyszer megoldani a logisztikát (ki, mikor, hol, mit, és hogyan csinál a háztartási és gyerekgondozós feladatok közül, amíg Te távol vagy), miért ne működne legközelebb is? Az Anyacsavar csoport eddigi hús-vér résztvevőinél a következő dolgokra derült fény: Tulajdonképpen a férj simán meg tudja oldani, hogy egy héten egyszer korábban eljöjjön. Egy másik napon viszont neki jönne jól egy „kimenő” nap, amit ugyanígy simán meg tudtak oldani. A nagyszülők imádnak a gyerekekkel lenni, és viszont. A munkahelyen is nyitottak az előre tervezhető „rövidebb” napra.

Szóval nézd meg, mi az, ami jól működik és csináljatok belőle új családi szokást! Lehet, hogy amikor gyerek voltál, nálatok ez nem így működött a családban. De most már felnőttél, te is szülő vagy, neked is saját családod van, és lehetőséged van új családi szokások kialakítására! Élj hát vele! Nézd meg, mi működött jól az egy-egy óvatosan kialkudott, gondosan leszervezett saját szabad pár órád esetén, és kérdezd meg a résztvevőket, mit szólnának, ha ilyet gyakrabban is csinálnátok? Valószínűleg meg fogsz lepődni, mennyi nyitott kaput döngetsz, csak ugye amíg nem kéred te magad, a többiek nem fogják felajánlani, hiszen nem gondolatolvasók.

Készen állsz egy új családi szokásra? Hajrá, vágj bele! Nehezen adsz magadnak erre belső engedélyt? Várunk az Vissza önmagamhoz Anyacsavar csoportba Téged is!

paizsdora_anyacsavar_alairas