Gyermekágyi terv többedik gyereknél – készülj tudatosan! II. rész

kistesó érkezikMár azt hitted rutinos szülő vagy a 2. gyerek érkezésekor, hiszen egyszer már végig csináltad a gyermekágyat? Vagy gyanút fogtál, amikor a barátaidtól azt hallottad, két gyerekkel a feladatok nem duplázódnak, hanem hatványozódnak? Mire érdemes készülni a többedik testvér születésekor? A cikk I. részét itt találod. Praktikus szempontok Lénárd Orsi dúla, mentálhigiénés szakember ötletei alapján azoknak, akik inkább a kellemes meglepetéseket szeretik…

A testvérekkel kapcsolatos feladatok megszervezése

Ez kemény dió tud lenni, és érdemes néhány dolgot előre végig gondolni:

• Ki viszi, hozza a bölcsiből, oviból, suliból a nagyobb gyereket?
• Ha iskolás, mikor és kivel tanul majd?
• A különóráit, a zsúrokat, egyéb programokat mikor és hogyan bonyolítjátok?
• A játszás, levegőzés, séta mikor és kivel történik majd?
• Ezeknél a kérdéseknél célszerű rögtön végig gondolni több alternatívát mozgósítható segítségre (akár vészhelyzet esetére is, amikor egy felnőttnek kétfelé, vagy kettőnek háromfelé kellene szakadnia mondjuk egy rozsdás szögbe lépés utáni baleseti sebészet látogatás alkalmával).
• Az esti fürdetéseket hogyan egyeztetitek össze? (Itt megjegyzem, hogy szerintem a kicsi fürödhet akár nap közben is, neki teljesen mindegy, mikor van a napi tisztálkodás, így felesleges estére tenni, és egy probléma meg is van oldva. De van, akinél kiválóan működik az együtt fürdetés is, ami egy közös családi programmá nőtte ki magát.)
• Az etetések, közös étkezések összehangolása, főleg, ha nálatok bevett rituálé a reggeli, vagy esttesók2i közös asztalhoz ülés, hiszen kétismeretlenes egyenlettel van dolgunk, két különböző igénnyel, ritmussal, amit egymáshoz és a ti szülői igényeitekhez is hozzá kell hangolni. Türelem rózsát terem!
• Fektetés, altatás felosztása (apával, esetleg nagyszülőkkel). Az egyedülálló nőknél, vagy ahol az apa nem bevonható gyakran hallok olyan megoldásokat, hogy amíg a csecsemőt ringatja, cicin altatja, közben a nagyobbiknak mesét olvas. Éljenek ezek a hős anyák!
• Rendrakás a gyerekszobában: mi egyszerűsíti? Gondolok itt az “ápol és eltakar” ikeás dobozokra például, ahová elég beszórni este a játékokat, hogy az éjszaka botorkálós útvonalakon elkerüljük a gyanútlan “legóbalépést” – akinek már megvan a tapasztalat, tudja, miről beszélek…
• Napirend összeállítása, feladatmegosztás lehetőségei a pároddal, és a nagyobb testvérekkel! Bizony, ne felejts el készülni ez utóbbi lehetőségre is, hiszen hihetetlen könnyebbség, ha a nagyobbik reggel hiszti nélkül készül el, és maga is részt vesz a teendőkben. Nálunk a 2 éves már önállóan kidobta a pelusát a szemetesbe, kivitte a holmiját a szennyesbe, és irigykedve figyelem az önállóan reggeliző és öltözködő hasonkorúak szüleit, hiszen ezek szerint még ezt is meg lehet a kicsit nagyobbaknak tanítani. A nagyobbak önállóságra neveléséhez sokat tudnak segíteni a Gyereketető ingyenesen letölthető anyagai, és a Plukkido társasjátéka, a Benefitto is.
• Forgatókönyv influenza szezonra, vagy bármilyen fertőző betegségre: amikor a kis bioterrorista nagytesók hozzák haza a bacikat a bölcsiből, oviból, Te pedig otthon figyelsz egy érzékeny immunrendszerrel, és egy pár hetes csecsemővel, akinek még egyáltalán nem fejlődött ki az immunrendszere. Megoldható-e a kicsik szeparálása úgy, hogy a beteg nagyobbik kapjon megfelelő törődést ebben a testileg és nyilván lelkileg is elesett állapotban?
• Együfektetéstt alszanak majd a testvérek, vagy külön? Ha együtt, mikortól és hogyan? Át kell ehhez rendezni a szobát? Hogy van ez tálalva a nagyobbiknak? És az, hogy a kicsi a szülőkkel alszik, amíg a nagy külön? Ebben a témában nagyon fontos a fokozatos felkészítés a változásra, és a nagy testvér bevonása, amibe csak lehet a zökkenőmentes váltás érdekében! Túsztárgyaló diplomaták előnyben…
• Hogyan tölt mindkét szülő minőségi időt minden gyerekkel? Ez megint csak olyan kérdés, amelyre a választ legkönnyebben egy tudatos heti tervezéssel tudjátok majd megadni. Ez lehet az együtt villamosozás és közben meseolvasás az oviba menet, egy közös bevásárlás, vagy főzés, ha az élmény a gyereknek, és nem igazán megoldható a közös, csak egy gyerekkel játszás, vagy külön program.

Általános (újra)racionalizálás többedik testvér érkezésekor

Érdemes végiggondolni egy családi kupaktanács keretében ezeket a témákat, kérdéseket még a baba érkezése előtt:

apa és gyerek• Mit intézhetünk el már a baba születése előtt? – Ide tartozik a babaszoba berendezése, átrendezése, a nagytesók lelki felkészítése, a gyermekágyi időszak háztartási feladatainak előrehozása, például napi meleg étel előre lefőzése, lefagyasztása. Ide tartozhat, ha például vállalkozó vagy, némi előre dolgozás, hogy ne hirtelen váljál elérhetetlenné az ügyfeleid számára, vagy akár egy helyettes munkatárs betanítása.
• Szükséges-e mosogatógép, szárítógép, nagyobb mélyhűtő beszerzése? Vagy bármilyen egyéb bútoré, akár kölcsönbe?
• Anyagilag hogyan fogjuk kigazdálkodni? Pár költséget biztosan nem lehet megúszni, de érdemes végig gondolni, mi az, amit lehet kölcsönbe kérni, elcserélni, esetleg barter keretében intézni a kezdeti – és későbbi – költségek csökkentése érdekében. Ajánlom még ebben a témában a Pénzügyi Őrangyal tanulmányát.
• Ki lesz az anyával az első hetekben? Állandó vagy alkalmi segítséget igényel-e? Ezt babávallehet, hogy előre nehéz elképzelni, ezért érdemes A és B tervvel készülni.
• Mi az, amit másra tudunk bízni? Itt biztosan fel fog merülni pár paradigmaváltó ötlet, amit korábban el sem tudtál volna képzelni. Például érdemes barterben gondolkodni más szülőkkel, és az úszóedzésre felváltva vinni 2-3 család csemetéit. A gyerekek imádni fogják, rátok pedig fele annyi feladat jut a kezdeti időhiányos életszakaszban.
• Kik tudnak segíteni, mikor és miben? Ha elkészítetted a támogatói hálót, akiknek a segítségére számítasz, időt kell szakítanod arra, hogy megbeszéld velük, pontosan miben is kéred a segítségüket, esetleg a leendő feladatokat együtt be is gyakorolhatjátok. Nálunk például a nagyobbik testvér bölcsibe fuvarozása ilyen, de akár a heti piaci nagybevásárlás lebonyolítása is.
• Mi az, amit a háztartási feladatok, vagy családi kötelezettségek közül feltétlenül el kell végezni majd ugyanúgy, mint eddig? Mi az, amit elég az eddigieknél ritkábban végezni? Nyilván ízlések és pofonok, de klasszikus idetartozó témák a lakásban tartott rend, tisztaság, napi főzés…stb. kérdése.
• Mi az, ami leegyszerűsíthető, átalakítható? Például lehet, hogy nem akarsz lemondani a rendszeres bevásárlásról, de átmenetileg tökéletesen megfelel, ha a napi piacozás helyett valamelyik on-line házhoz szállítós céggel intézed ezt hetente egyszer megspórolva az időt, fáradtságot.
• Melyik nap milyen tevékenységet végzünk? Érdemes végig gondolni, hogy a még mindig temérdek feladatot hogyan osztod el a hét napjaira úgy, hogy a család minden tagjának testi és lelki igényei kielégülhessenek legalább hellyel-közzel, beleértve a Tiédet is.

Sok sikert a tervek megvalósításához, és várom a bevált gyakorlatokról a tapasztalataitokat!

paizsdora_anyacsavar_alairas

Kisgyerekes anyák a munkaerőpiacon: a HR szakértő válaszol

Tamás Lilla, a "Vissza a munkába" Anyacsavar csoport HR szakértője
Tamás Lilla, a “Vissza a munkába” Anyacsavar csoport HR szakértője

Mini interjú Tamás Lillával, a “Vissza a munkába” Anyacsavar csoport HR szakértőjével arról, hogyan érdemes felkészülni a kisgyerekes anyáknak a munkába visszatérésre: mik a kulcs sikerfaktorok és buktatók, és mik a tipikus “rázós” interjúkérdések egy álláskeresésnél.

“fontos a lelki ráhangolódás”

Hogyan érdemes készülni a munkaerő-piaci visszatérésre egy kisgyerekes anyának?

1. Érdemes összeszedni az információkat: hol tart most a munkaerőpiac, milyen változások történtek az elmúlt években? Milyen új igények, elvárások fogalmazódtak meg az álláskereső kismama szakmájában? Miben időtálló a tudása, miben kell esetleg felzárkóznia?

2. Legyünk tisztában saját magunkkal, a helyzetünkkel, a vágyainkkal és a lehetőségeinkkel:

Mit tudok most, hol tartok szakmailag?

Milyen munkát szeretnék, és milyen munkát tudok elvállalni?

Hogyan kell átszervezni az életünket, ha visszamegyek dolgozni?

3. Ha megvannak a szükséges információk a munkaerőpiacról, önmagunkról, akkor érdemes időt szánni az álláskeresési technikákra. Hol és hogyan hirdetik meg az állásokat, hogyan lehet a cégekkel kapcsolatba kerülni?

4. Az információk mellett fontos a lelki ráhangolódás: higgyünk önmagunkban, bízzunk a sikerben. Tudatosítsuk erősségeinket, korábbi eredményeinket, szakmai sikereinket!

5. A végén említem, de nagyon fontos, hogy legyen egy jó szakmai önéletrajzunk! Egy olyan CV, ami úgy foglalja össze eddigi szakmai életutunkat és mutatja be szakmai kompetenciáinkat hogy azzal „kívánatossá és eladhatóvá” tesz minket a munkaerőpiacon. A jól megírt CV az egyik legfontosabb lépés a cégek felé.

6. Az információgyűjtés és lelki felkészülés után, ha már a CV is megvan, akkor már csak a megfelelő ruhát kell kiválasztani, frizura, esetleg szolid smink, és ha megfelelő a megjelenés, irány az interjú!

Mik azok a “rázós” kérdések, amikre egy állásinterjún szinte biztosan számíthat?

Irány az interjú!
Irány az interjú!

Az interjúkon általában felmerül, hogy hogyan tudja az anyuka illetve a család megoldani a gyerekekkel kapcsolatos feladatokat szünidő, vagy betegség idején? Ilyenkor érdemes megnyugtatni a felvételiztetőt, hogy számíthatunk a lelkes nagymamák, profi bébiszitterek, kedves szomszéd néni segítségére, és természetesen a gyermek apukája is alig várja, hogy néhány napot otthon tölthessen szabadságon a csemetéjével. Fontos, hogy ezt kellő magabiztossággal, természetesen tudjuk elmondani. A felvételiztető ebből érzékeli, hogy már előre gondolkodtak a megoldáson, nem „vészhelyzetben” fognak majd kapkodni.

Fontos lehet az is, hogy mennyit felejtett a gyerekkel töltött idő alatt az anyuka? Mennyire élő, korszerű a szakmai tudása? A válaszadásnál itt azt érdemes hangsúlyozni, hogy lehet, hogy vannak olyan új dolgok, amiket majd meg kell tanulni, de nagyon fontos, hogy a gyesen töltött idő alatt sok hasznos képesség kifejlődik az anyukákban, ami a munkahelyen is jól jön. Sokkal jobban tudják szervezni az életüket, beosztani az idejüket, priorizálni az előttük álló feladatokat. Képesek egyszerre több dologra odafigyelni, párhuzamosan foglalkozni több fontos kérdéssel. Gyorsan, hosszas gondolkodás nélkül képesek döntéseket hozni.

“érzékeltetni, hogy készek vagyunk a váltásra”

Mi az, ami “szálka” egy felvételiztető szemében?

Saját HR-es gyakorlatomban engem az zavart, ha a nem éreztem a munkakeresőben a váltás valódi igényét, a feladat ellátásához szükséges elszántságot, a munkahely iránti elkötelezettséget.

Az interjún érdemes azt érzékeltetni, hogy készek vagyunk a váltásra, újra dolgozni szeretnénk. Végiggondoltuk az előttünk álló nehézségeket, esetleges problémákat, de van elképzelésünk arra, hogyan tudjuk ezeket majd megoldani, és készek vagyunk értelmes és vállalható kompromisszumokat megkötni a munkánk és a családi életünk szervezése során.

Egy személyes álláskeresést támogató szupervíziós folyamat pontosan mire készít fel?

A szupervízió – definíciója alapján – a szakmai személyiség fejlesztése. Egy kisgyerekes anyuka esetében egy ilyen folyamatban a helyzetéből adódó kérdésekre keressük a választ. Mit szeretnék? Hol tartok most? Milyenek a lehetőségeim? Mit kell tennem, min kell változtatnom? Mi akadályoz? Mi segít?

A folyamat során azok a félelmek, bizonytalanságok oldódnak, amelyek akadályozzák a sikeres munkakeresést. Önbizalmat erősít, segít a stabil, pozitív énkép kialakításában. Támogatást ad a munka és a magánélet egyensúlyának kialakításához, megtartásához. Szükség esetén a sikertelen interjúk feldolgozását segíti a tapasztalatok átgondolásával, és felkészít a sikeres állásinterjúra.

Bizonytalan vagy benne, hogy pontosan mit is szeretnél csinálni, ha visszamész dolgozni? Fogalmad sincs, hogyan találsz majd megfelelő munkát? Félsz, hogy nem leszel képes összehangolni a munkát a családoddal? Szeretnél professzionális és személyre szabott támogatást kapni a munkába visszaállás folyamatában? Gyere el a szeptemberben induló  “Vissza a munkába” Anyacsavar csoportba, és vedd Te is sikeresen ezt az akadályt!

 

“Energiát, lendületet és inspirációt kapok a fejlődéshez”

Jó ötleteket kapok
Jó ötleteket kapok

Mit is kapok az Anyacsavar csoport alkalmain? Annyi mindent, hogy összefoglalni is nehéz! Nekem abban segít a legtöbbet, hogy egyéni, saját megoldásokat találjak a céljaim megfelelő kitűzéséhez és megvalósításához. Kisgyerekes anyaként hajlamosak vagyunk elveszni a mindennapok forgatagában, és egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy minden és mindenki más fontosabbá vált az életünkben, mint mi magunk. Az Anyacsavar alkalmain végre egy kicsit magamra koncentrálok, arra, hogy mi segíti legjobban az én személyes boldogulásomat, töltekezésemet, mert lemerült akkumulátorral hogy is lehetne adni magamból másoknak? A mindennapokból kicsit kiszakadva, hátrébb lépve jobban rálátok a saját működésemre, és energiát, lendületet és inspirációt kapok a fejlődéshez. Előre visz az önismereti utamon, de hatékonyabbá tudom tenni általa a hétköznapi működésemet is. Összefüggéseket ismerek fel az életemre nézve, és mindig úgy megyek haza, hogy ma is gazdagabb lettem egy jó ötlettel, egy fontos felismeréssel, miközben egyáltalán nincsenek rám erőszakolt klisék, semmitmondó frázisok, vagy használhatatlan “instant megoldások”. Pozitív visszajelzéseket kapok az erősségeimről, és van kivel megosztani az apróbb és nagyobb sikereket is. Imádom a “kísérleteket”, vagy ahogy én gondolok rájuk, a “házi feladatokat”, amik két alkalom között is segítenek az önreflexióban. Köszönöm, Dóra, és köszönöm a csoport többi tagjának is! (Reinhardt Zsófi, 3 kisgyerek mellett vállalkozást tervező anya)

“Jó volt érezni a csoport támogató erejét”

kérdések és válaszok“A harmadik gyermekem születése után időnként elkapott a pánik: ennyi év kihagyása után van-e még visszaút a pályámra? Mi történik a gyerekekkel, a családommal, ha számomra valami más is fontossá válik, amire időt, energiát kell szánnom?  Hogy lehet ezt működtetni? Az Anyacsavar csoportban való munka során sok kérdésemre találtam választ, és még több kérdés született meg bennem. Képek formálódtak a jövőmmel kapcsolatban, amik egyre konkrétabbá váltak a félév során. Jó volt érezni  a csoport támogató erejét,  nyitott, pozitív hozzáállását. Jó volt látni, hogy sokféle női út létezik. A társadalmi elvárások pedig olyan abszurdan maximalisták, hogy legjobb, ha mindenki tesz  rájuk magasról, és arra törekszik, hogy a maga és a családja számára megvalósítható megoldásokat válassza. A gyeses évek alatt sokat erősödik az ember, de a szakmai önértékelése, az önmagáról, mint dolgozó, kereső nőről alkotott képe igencsak megkopik. A csoport arra is jó volt, hogy ezt az utóbbi években igen elhanyagolt én-részemet  megerősítse.  (Farkas Melinda, háromgyerekes anya)

“Minden alkalommal egy kis megvilágosodás félével tudok hazatérni”

Használható segítség
Használható segítség

“Három kisgyerek anyukája vagyok. Az elmúlt hét év, amióta anya vagyok, alaposan megváltoztatta a tudatomat és az életformámat. Ennek feldolgozása és egyeztetése a külvilággal, korábbi önmagammal, férjemmel nehezebb feladat, mint amit a világ sugall. Nehéz a továbbélő ambícióimat összeegyeztetni ezzel az új élethelyzettel, és az ehhez szükséges feltöltődést és lendület megszerezni. Idegesít, hogy a világ sokszor nem hogy nem segít ebben, nem is vesz arról tudomást, hogy ez milyen nehéz. Úgy érzem, a „nem ér panaszkodni”, „én is, más is végigcsinálta” attitűd erősen uralkodik. Az Anyacsavar csoport sok mindenben nyújt támaszt. Azon kívül, hogy az önérvényesítésben, kommunikációban, és a gyakorlati életet érintő dolgokban konkrétan használható segítséghez vezet, minden alkalommal egy kis megvilágosodás félével tudok hazatérni, tanulok valamit magamról is, ami nagyon értékes számomra.” (L. D., háromgyerekes anya)

Mit adott számomra az Anyacsavar csoport? Energiát!

változás
Mit adott? Energiát!

“Az Anyacsavar csoportba jelentkezésemet – talán furcsán hangzik – elsősorban az motiválta, hogy megerősítést szerettem volna kapni arról, hogy nem én csinálok rosszul valamit, hogy más nőknek sem mindig könnyű az élet, függetlenül a családi helyzettől és a gyermekszámtól. És valóban, az időnkénti feszültségek, a fáradtság, az időhiány mindenhol jelen vannak, csak más és más körülmények között zajlik a logisztikázás. Sok trükköt sikerült ellesni a többiektől.

Egy barátnőm szerint jó pszichológus az, aki három ülésből legalább egy alkalommal tud egy olyan használható mondatot adni, amit jól tudsz alkalmazni az életedben, segít egy adott helyzettel való megbirkózásban. Az Anyacsavar csoporton minden alkalommal elhangzott valaki szájából egy olyan mondat, ami az aktuális hangulatomra, problémámra adott választ. Az is előfordult, hogy ez a bizonyos mondat még csak nem is az éppen tárgyalt tematikához kapcsolódva segített nekem.

A női közösségekben hihetetlen gyorsan alakul ki a kapcsolódás, az egymás segítésének egyértelműsége. Nem kell barátnővé válni, – nem is lehet ilyen rövid idő alatt -, mégis kialakul az a közösségi erő, amiben értjük egymást és próbálunk segíteni egymásnak. Mindenki emlékszik még arra, hogy milyen volt egy babakocsit felhurcolni a buszra, ezért ösztönösen indul segíteni ebben a helyzetben egy másik ismeretlen nőnek. Ez a fajta konstruktív empátia egyéb területeken is ezerrel működik.

Mit adott számomra az Anyacsavar csoport? Energiát! A futáshoz tudnám hasonlítani. Mindig nehezemre esett elindulni a csoportra, munka után, fáradtan, de tudtam azt is, hogy utána nagyon jól fogom magam érezni. Úgy mentem haza minden alkalommal, hogy azt éreztem, erős vagyok, és nincs az az akadály, amit ne tudnék legyőzni. Fellelkesítettek a témák, és egy reveláció volt a számomra, hogy bár itt mindannyian nagyon mások vagyunk, a problémáink hasonlóak. Hatalmas támogatást kaptam ebben a női közösségben.” (Léderer Judit, dolgozó anya)