A családi nyaralás legfőbb tanulságai

Az előző évek tapasztalatai alapján idén sem bíztam a véletlenre azt, hogy a családi nyaralás – az óvodának köszönhetően – négy egybefüggő hetét hogyan bírom majd fizikailag és lelkileg. Nagyon szerettem volna, ha a 0-24 órás együttlét erősíti a gyerekekkel a kötődést, gyarapítja a jó közös élmények sorát, és engem sem szipolyoz ki teljesen. Konkrét tervekkel készültem a kihívásra. Íme a családi nyaralás legfőbb tanulságai.

 

Ami a tervekből bevált

 

Én-idő

naplóKb. kétnaponta jött össze a saját magamnak kihasított 1,5 óra szabadidő, ami a lelki integritásom megőrzésének alappillére volt ezen a nyaraláson. Általában elmentem egy kávézóba valamikor a nap közepén és gondolkodtam, írtam csendben, egyedül egy kávé mellett. Egyszerűen fantasztikus volt! Az introvertált én-szeletemet mindenképpen megdédelgette minden egyes alkalom, és megéreztem – de a család is – amikor ez valami miatt kimaradt.

A másik felnőttnek azonban, aki ez idő alatt tartotta a frontot, az én kimenőim terhesek voltak, ezért nagyon fontos volt, hogy ezt előre elhatároztam, megbeszéltem minden segítőmmel, és így megvolt a belső engedélyem „ellenszélben” is kipréselni magamnak ezt a töltődést.

 

Főzés kiszervezve

beach foodEleinte négyen négyfélét ettünk a nyaralás alatt, és ezt elkészíteni napi 1,5 óra nettó időt és rengeteg stresszt jelentett. Az ételrendelést valamiért most mégsem próbáltuk ki, de egy hét után áttértünk a strandon lévő kifőzdében evésre, ami hatalmas könnyebbséget hozott a mindennapjainkba. Végül ezt kombináltuk 1-1 saját örömünkre beiktatott „wellness” főzőcskével, és megtaláltuk a kettő között jó arányt.

 

Homokozó

homokozóA kötelező kalandtól eltekintve, hogy a vállalkozó nem azt a homokozót hozta és nem akkor, amikorra ígérte, a gyerekeknek nagyon bejött a dolog. Szuper ötletnek bizonyult a hatalmas, fedett terasz alá beépített homokozó, amiben egyszerre 3-4 gyerek is el tudott játszani 40 fokban és szakadó esőben is, amikor egyébként meglehetősen nagy kihívás outdoor szórakoztatást kitalálni a kis örökmozgóknak.

 

Egy zsák újdonság

bébi pötyiSzó szerint egy hatalmas strandtáskányi új játékkal és mesekönyvvel mentünk nyaralni, hogy bármikor bevethető legyen valami érdekes, ami leköti az elszabadulni készülő energiákat. Vittünk bogárlesőt, walkie talkie-t, kártyát, óriás pötyit, logikai játékot, színezőt, matricás fejlesztőfüzeteket és vagy 20 könyvet a nyugodt 20 percekért.

 

Barátokkal nyaralás

nyaralás3Először próbáltuk, és kicsit tartottam tőle, hogy fog-e működni, de nagyon bejött! A barátnőm a kislányával töltött nálunk 3 napot. A 3 gyerekre így ketten voltunk felnőttek, mégis minden nap volt én-időm, a gyerekek nagyon jól kijöttek egymással, és még egy esti fektetés utáni felnőtt beszélgetés is belefért. Szinte hihetetlen!

 

Anyukámmal nyaralás

BalcsiAnyu megérkezett, és hirtelen minden kisimult: a gyerekek folyamatos odafordulást, és figyelmet és türelmet kaptak, a házban tisztaság és rend lett, és végre rólam is gondoskodott valaki. Amire én nagyon figyeltem, az az, hogy vigyázzak a határaira és teherbíró képességére. Tudom, hogy bármennyit bevállalna, mert nagyon szereti a gyerekeket és szeretne segíteni, de 5 nap éppen elég ebből az intenzív adásból. A kevesebb több!

 

Masszőr

Szuper jól esett idén is! Budapestről családi kirándulásra érkező masszőrünk minket is útba ejtett. Remélem, lassanként ebből hagyományt tudunk csinálni! 🙂

 

 

Amit nem terveztünk, de kipróbáltuk, és működött!

 

Felnőtt programok

paloznakMár majdnem két hete nyaraltunk, és igyekeztünk jó fej szülőként különféle gyerekprogramokkal szórakoztatni a csemetéket, amikor rájöttünk, hogy bár a négyéves üdvözült mosollyal ül a pónin 10 percen át, és tényleg boldog tőle, minket nem tesz boldoggá, hogy 40 fokban a tűző napon álldogálunk a lószarszagban, és a listát bátran sorolhatnám, de minek, szerintem, tudjátok, mire gondolok. Ehelyett elkezdtünk magunknak felnőtt programokat szervezni: elmentünk Kapolcsra, kipróbáltuk a Paloznaki Jazz Pikniket, megnéztük a káptalantóti bio piacot…stb. És a gyerekek, láss csodát, mindig élvezték! Nem azt, amit mi, hanem a kompozást, az új helyeket, a kikönyörgött egy kör ringlispílt, viszont egész nap nem veszekedtünk, a nap végre mindenki töltekezett és átéltünk egy közös élményt úgy, hogy az mindenkinek jó volt!

 

Csillagtúrázás autóval

nyaralás2A fix szállásról ide-oda kirándultunk, barátokat látogattunk, és idén először rengetegszer. Ebben komoly szerepet játszott, hogy tavaly végre lett autónk. És most el is kezdtük használni mindenre: például azonnali kajabeszerzésre, de arra is, hogy megfelelő időzítéssel autózás közben altassuk a gyerekeket. A sok kirándulás, kiruccanás a megszokottból nagyon jót tett mindnyájunknak.

 

 

Amit jövőre másképpen csinálok

 

Turnusok

pihenésAz egyik legfontosabb tanulságom saját magam számára, hogy minden erőfeszítés ellenére a 4 hét egyhuzamban a gyerekekkel sok. Nem a gyerekeknek, ők bármeddig folytatnák, nekem sok! Jövőre talán még többet nyaralunk majd együtt, mert összességében klassz volt, de a családi nyaralást párnapos, vagy egyhetes turnusokra fogom bontani közte pár nap szusszanási lehetőséggel, amikor nekem is van összefüggő 3-4 órám magamra. Amikor tudok zavartalanul dolgozni, sportolni, orvoshoz vagy fodrászhoz menni, barátokkal találkozni, és nem utolsó sorban a férjemmel kettesben lenni.

 

Egyedül a gyerekekkel

nyaralás a gyerekekkelVolt 2 teljes nap egyedül a két kicsivel. Na, ezt körülbelül 10 napba tellett kiheverni, és nem csak nagyon fárasztó volt, hanem a hangulat sem volt jó, mert többször elveszítettem a türelmemet és a gyerekeknek sem tudtam azt a megkülönböztetett figyelmet adni, amit szerettek volna. Ez a megosztott figyelem mindnyájunkat teljesen szétzilált. Kibírtam, megcsináltam, ez is megvolt, de utólag a felesleges erőfeszítés kategóriába sorolom. Jövőre nem szeretnék egyedül nyaraltatni gyerekeket. Több segítséget fogok kérni! Bármennyire cukik is, a könnyedséget és a széles mosolyt csak úgy tudom adni, ha közben van honnan feltölteni az aksit.

 

Érdekelnek más anyák tapasztalatai?

Szívesen hallanál arról, ki hogyan csinálja?

Iratkozz fel  az Anyacsavar hírlevelére hogy mindig időben értesülj az interaktív klub beszélgetésekről!

pd_nevjegy

A kisgyerekes anyák 12 (+ 1) pontja

– egy Anyacsavar csoport útravalóiútravaló

 

Amikor tavaly márciusban véget értek az Évindító tervező Anyacsavar csoportok, búcsúzóul összegeztük  a leghasznosabb felismeréseket, az addig megtett utat, már meglévő eredményeket. Szeretném most összegezni az utolsó alkalommal elhangzott legfontosabb tanulságokat. Azokat, amelyek talán univerzálisak, bármelyik kisgyerekes anya számára hasznos, elgondolkodtató felismerések most, az éves célok megtervezésekor.

 

  1. Nagyon fontos a rendszeres feltöltődés, és ahhoz, hogy ez megtörténhessen, a feladatok mellett a szabad időt is bele kell tervezni a hétköznapokba. A rendszeres feltöltődésnél optimistább hozzáállással tudunk felül kerekedni a nehézségeken, és egy váratlan helyzetben is tudunk rugalmasan, humorral reagálni, a problémák helyett a megoldásokra koncentrálni. Ahogyan Zsuzsi fogalmazott: „ha kipihent vagyok, jobb fej vagyok, és akkor a többiek is jobb fejek velem.” A napi töltekezés hatványozott energiákat teremt a kötelező, nemszeretem feladatokra is, ha pedig ezeket sikerül kipipálni, egy jóleső megkönnyebbülést, vagy akár a jól végzett munka örömét is átélhetjük.

 

2. Kisgyerekek mellett is fontos és lehet célokat kitűzni. Ezek eléréséhez azonban elengedhetetlen a gondos, strukturált tervezés, lehetőleg papíron, és az „elefánt felszeletelése”, azaz a végeláthatatlanul távoli és nehezen elérhetőnek látszó vágyott cél apró, hétköznapi lépésekre bontása. Ha ez sikerül, akkor minden áldott nap tehetsz valamit a sikerért. Az apró lépéseket betervezheted a hetedbe, és így mindig közelebb juthatsz az áhított cél eléréséhez.

 

3. Kezdd el ma! Igen, már ma is tehetsz valamit a célodért, bármilyen kis dolgot is. Egy elért eredmény után visszanézve gyakran meglepve tapasztaljuk, hogy nem világmegváltó nagy ugrásokkal, hanem kis, hétköznapi, viszont rendszeres idő- és energiaráfordításokkal értünk el valamit. Ha csak annyit megteszel, hogy ma nem eszel édességet és ma futsz 20 percet, ma lefekszel időben, ma kedves vagy a reggeli induláskor – majd ezt minden nap megteszed fél éven át – learathatod az erőfeszítésed gyümölcsét.

 

4. Mindehhez napi, heti rendszeres szabadidő kell. A kisgyerekes anyák legszűkösebb és legdrágább erőforrása. Ahhoz, hogy egyről a kettőre lépj, muszáj saját magad számára belső engedélyt adnod én-időre, és ehhez támogatást kérni a környezetedtől. Hidd el, mások is így csinálják, és ez rendben van. Ha most még nehezedre esik is talán, meg kell tanulnod segítséget kérni és elfogadni, hogy saját időd legyen a csak számodra fontos dolgokra is, mint a feltöltődés, és a saját céljaid elérése. Ahogyan Timi fogalmazott: „megtanultam, hogy az önmagamra szánt idő és pénz befektetés, nem pazarlás!”

 

5. Elkezdeni a legnehezebb! Még lehet, hogy nincs azonnali eredmény, csak az erőfeszítés. Ilyenkor fontos szem előtt tartani a vágyott célt, és azt, miben lesz majd más az életed akkor, ha azt eléred. Például: „ha elköltözünk, nyáron a saját kertünkben reggelizhetünk, lesz saját szobám, futhatok a friss levegőn minden nap”. Ezt már elképzelni is energizáló, és hozzásegíthet ahhoz, hogy már ma elkezdj ezért tenni: felhívj egy ingatlanost, elkezdj tudatosan spórolni a leendő költségekre…stb. Ezeken a „nemszeretem” feladatokon segít túljutni, ha a lelki szemeid előtt ott lebeg, pontosan miért is csinálod mindezt.

 

6. Koncentráljunk a megoldásra! Ahogyan Maya fogalmazott: „megtanultam arra figyelni, hogyan tudom megcsinálni, amit szeretnék, ahelyett hogy arról panaszkodnék, és győzködném önmagam, miért nem tudom megcsinálni”.

 

7. Én vagyok a felelős az életem alakulásáért, a saját jóllétemért. Ha ezt megértem, nincs több „csodavárás”, hogy majd csak megoldódnak a dolgok maguktól, sem vádaskodás, hogy ki mindenki hibás a nehéz helyzetemért, marad az elhatározás, hogy szeretnék boldogabban élni, mert ez az egy életem van, és ez a belső döntés szárnyakat ad ahhoz, hogy a kezembe vegyem a sorsomat! Ahogyan Kati fogalmazta: „Az életemben minden változás motorja én vagyok!”

 

8. Erőt tudunk meríteni a saját magunkból. A meglévő képességeinkből, jó tulajdonságainkból, korábbi sikeres megküzdési stratégiáinkból. Ahogyan Zsuzsi fogalmazott: „Mindenem megvan ahhoz, hogy elérjem a céljaimat”. Ha éppen gyengének, tehetetlennek érzed magad, érdemes feleleveníteni azokat az erősségeidet, amelyeket hasonló nehéz helyzetben korábban már sikerrel használtál, hiszen ezekre most is és ezután is mindig támaszkodhatsz.

 

9. Lehet újratervezni. Sőt, kell is, ha valami nem a terveidnek megfelelően alakul, ami kisgyerekek mellett napi tapasztalatod lehet. Még jobb, ha eleve készülsz B, esetleg C tervvel, és nem ér váratlanul, ha egy betegség, vagy bármi egyéb váratlan esemény miatt új megoldások kitalálására kényszerülsz

 

 

10. Fontos az adott helyzet és az elért eredmények értékelése. Egyrészt hasznos, ha végig gondolod, mi működött nálad és mi nem, ez egy fajta önismeret a saját bevált eszköztáradról, amelyet a későbbiekben használhatsz, ha ismét hasonló helyzetbe kerülsz. Vedd észre az apró sikereidet is, és bátran veregesd magad állon ezekért. Ha Te sem becsülöd a sikereidet, hogyan is várhatnád el másoktól, hogy elismerjék azokat? Másrészt a lelkesedésed fenntartásához jól jön, ha sikerül minden helyzetben megtalálnod a jót. Ezt nevezzük haszondetektálásnak, és erről itt írtam bővebben.

 

11. Mások példája, küzdelme, erőfeszítése sokszor erőt ad, és segít átértékelni a saját helyzetedet. Érdemes már ezért is egy támogató csoporthoz, női közösséghez csatlakozni, hiszen fontos megtapasztalni, hogy másoknak is hasonló problémái vannak, nem Te rontottál el valamit végzetesen – ezzel szembesülni már önmagában gyógyító lehet egy energiavesztett, szétzilált önértékelésű anyának. Mások példaadó sikerei ugyanakkor Neked is erőt adhatnak az utadon, ahol a saját megoldásaidat kell megtalálnod a Te egyedi, mindenki másétól eltérő helyzetedre.

 

12. A sikereid, elért eredményeid számbavételekor ne feledkezz el mindazokról, akik az utadon támogattak. Ahogyan fontos felismerni, és tudatosan használni a saját erőforrásainkat, elismerni és megünnepelni az apró sikereinket, éppen úgy fontos hálával megemlékezni a támogatóidról: azokról, akik meghallgatnak, elismerik az érzéseidet, osztják a gondolataidat, én-időt biztosítanak a számodra, jó példával járnak előtted, megosztják veled a tapasztalataikat, időt, energiát vagy pénzt szánnak Rád. Néha természetesnek vesszük a támogatást, pedig kifejezni a hálánkat nem kerül semmibe, viszont rengeteg energiát adhat a segítőidnek.

 

+1.       A problémáid nem abból fakadnak, hogy anyává váltál. Az anyává válás egy olyan határtágító tapasztalat, amely a már addig is meglévő problémákat, elakadásokat élezi ki, és teszi olykor szinte elviselhetetlenné. Valószínűleg korábban sem kezelted jól az időt, nem voltál türelmesebb, nem osztottad be jobban a pénzt, vagy kezelted rugalmasabban a változást, csak kevésbé volt szükséged ezekre a tulajdonságokra, mint most. Ez a folyamatos határhelyzet ugyanakkor egy lehetőség is arra, hogy az eddig szőnyeg alá söpört problémákat nekiállj megoldani. Másoknak – sokaknak – már sikerült. Neked is sikerülni fog!

 

Szeretnél Te is egy ilyen inspiráló női közösség tagjává válni?

Jelentkezz most az Anyacsavar On-line Klubba!

paizsdora_anyacsavar_alairas-300x112

Tervezni a feltöltődést

– tanulságok az Évindító tervező Anyacsavar csoportból

tervezésTe is szoktál feladatlistát készíteni magadnak? Vastag határidőnaplóval mászkálsz, hogy a családi teendők ne merüljenek feledésbe? Jelez a telefonod a határidőknél, az ébresztőórád a reggeli kelésnél, a gyereked üzenő füzete figyelmeztet a kötelező befizetésekre. Telefonos applikációban vezeted a havi kiadásokat, és terveket kovácsolsz arra, hogyan ne lépd túl a betervezett keretet. Van nyaralós utazólistád a bepakolandó holmikról, karácsonyi ajándéklista, hogy senkiről ne feledkezz meg, csipog a telefonod a névnapok és szülinapok előtt. A lakásban post-itek mindenütt a sürgős, fontos, életbevágó és kötelező feladatokról. Amerre csak nézel, mindenütt feladatok várnak, csak azt tudnád, honnan fogsz energiát nyerni az összes elvégzéséhez?

jövőÉv elején sokan nekiveselkedünk kihívó célokat állítani a különböző életterületeken. Olyan célokat, amelyeket valóban szeretnénk elérni: gyakrabban találkozni a barátainkkal, elutazni a tengerhez nyaralni, rendezni a párkapcsolatunkat, nagyobb lakásba költözni…stb. A hosszú távú célokat kisebb lépésekre bontjuk, esetleg határidőt is kitűzünk mellé, ahogyan az igazán profi tervezők, és időbeosztók csinálják. Aztán a lelkesedés pár hét után mégis alábbhagy, vagy már bele sem fogunk a megvalósításba, mert a napi teendők áradata elsodor bennünket. Elég egy betegség, ami kizökkent, és máris elúsztunk a teendőkkel, hogyan is férnének bele a napjainkba újabb és újabb teendők. Megpróbáljuk becsapni magunkat: a célokat elnapoljuk, de a rossz szájíz megmarad. Hiszen valóban szerettünk volna gyakrabban találkozni a barátainkkal, elutazni a tengerhez nyaralni, rendezni a párkapcsolatunkat, nagyobb lakásba költözni…stb.

A cél megvalósításának a kulcsa a lelki energia

A legtöbben képesek vagyunk megfogalmazni, mire vágyunk igazán. Aki időt szán a tervezésre, azt is meg tudja állapítani, hogyan, milyen lépések által tudna eljutni a vágyott céljához. Ami valóban hiányzik a cél eléréséhez, az a lelki energia, hogy belevágjunk, és a lépéseket végig is csináljuk, ha esik, ha fúj, ha fogzik a gyerek, ha csőtörés van, ha a beteg apósunkat kell ápolni, akkor is.

Na de honnan nyerjük a napi feladatokra, és a hosszú távú céljainkra a lelki energiát akkor, amikor a napi fárasztó mókuskerék mellé még váratlan plusz akadályok, terhek jönnek valahogy mindig a legrosszabbkor?

Először tervezd meg a töltődést!

Minden boldog nő szereti önmagát...
Feltöltődés ha esik, ha fúj…

Az Évindító tervező Anyacsavar csoportban valami nagyon egyszerű, ám kézenfekvő dologra jöttünk rá: először és mindenek előtt meg kell terveznünk a saját töltődésünket!

Igen, jól hallottad, saját töltődési terv a feladatok tervezése előtt!

Éves szinten bekalkulálva a nagyobb szabadság blokkokat, a gyakoribb hosszú hétvégéket, hogy mindig lehessen számítani valami belátható időn belül elérkező energiafröccsre. És heti/napi szinten is, hogy a testi-lelki elemeink sose merülhessenek le.

Milyen szempontokat veszünk figyelembe ahhoz, hogy mindenki saját magára és a családjára szabhassa a feltöltődési tervét?

1. Gyakoriság

Ez egy kis önismeretet igényel, hiszen arról van szó, tudod-e milyen gyakran van szükséged töltekezésre. Elegendő, ha hetente egyszer el tudsz menni barátokkal bulizni, és ez annyira boldoggá, energikussá tesz, hogy játszva megbirkózol a heti teendőiddel? Vagy ha hétvégente el tudtok menni kétnapos kirándulásokra a természetbe? Vagy ha naponta fél órát olvasgathatsz csendben? Ha másnaponta elmehetsz futni?

2. Napszak

Talán megfigyelted, hogy bizonyos napszakokban sokkal hatékonyabb vagy feladatmegoldásban, más napszak inkább kedvez a pihenésnek. Máskor vagy fizikailag aktív, máskor lelkileg terhelhetőbb, vagy szellemileg élénkebb. Ilyenkor lehet, hogy 10 perc többet ér, mint egy másik napszakban egy óra. Neked melyik napszak kedvez leginkább a töltekezésnek?

3. Tevékenység

olvasosPersze ez attól is függ, mi az a tevékenység, amiről beszélünk. Családanyaként lehet, hogy nagyon más tölt most, mint a gyerekeid születése előtt, vagy akár egy, vagy két éve. Ha egész nap zenebohóc és játszóházi animátor szerepben vagy, talán jól esik felnőtt üzemmódban lenni, vagy éppen egyedül. Ha sokat cipelsz, emelsz, babakocsizol, lehet, hogy a testi regenerálódás kerül előtérbe. Mivel kisgyerekes anyaként a legdrágább erőforrásod a szabadidőd, fontos végig gondolnod, mi az, ami Neked jelenleg a leginkább töltő tevékenység? Az sem ciki, ha ez a tevékenység az alvás!

4. Egyedül/ketten/sokan töltött idők aránya

Ha végre akad egy kis szabadidőd, mi esne a legjobban: egyedül, valakivel kettesben, vagy egy nagyobb társaságban eltölteni? És ha mindhárom jól esne, mi MOST a sorrend közöttük? Mindennél jobban tölt egy mély beszélgetés a barátnőddel, vagy a szex a pároddal? Fél országodat adnád egy pár óra sétálásért és naplóírásért, ahol végre rendezheted a kavargó gondolataidat? Már idejét sem tudod, mikor tudtál egy nagyobb baráti társasággal elutazni, pedig olyankor érzed magad igazán elemedben?

5. Mozgásos vagy intellektuális?

Ha ebben a pillanatban varázsütésre akadna egy órád csak magadra, mire fordítanád? Egy meleg fürdő, egy masszázs, egy jógaóra után újjászületnél? Ha végre elolvashatnál egy szakcikket, írhatnál egy blogbejegyzést, elmehetnél a pszichológusodhoz, újra meglelnéd a belső békéd? Valami egészen más esne jól? Tudod mi az?

6. Megfelelő impulzus mennyiség

bulizó mamákA gyerekeid életkorától, a napi rutinodtól, és persze a saját temperamentumodtól függően nagyon különböző igényed lehet arra, hogy a szabadidődben mennyi újdonság, hang, fény és egyéb inger érjen. Lehet, hogy ha biciklizés közben zenét hallgathatsz és hangosan énekelhetsz, az mindennél jobban kikapcsol. De lehet, hogy egy óra délutáni szunyókálás kell most Neked a legjobban. Mi mostanság a megfelelő impulzusmennyiség a számodra?

7. Kire van szükséged hozzá?

Ha páros, vagy társasági tevékenység tölt, akkor bizony szervezést fog igényelni a dolog, ami nem egyszerű mutatvány, főleg, ha a kiszemelt partnerek is olyan elfoglaltak, mint Te. Ilyenkor jó, ha készülsz B tervvel az utolsó pillanatos lemondások, átszervezések esetére.

És ha jelen pillanatban nincsen saját szabadon felhasználható idősávod a héten, vagy nem annyi, amennyit szeretnél, akkor csinálnod kell ilyeneket. Ehhez lehet, hogy meg kell szervezned egy támogatói hálót, akik segítenek Neked egy-egy feladatot átvenni, amíg Te pihensz. Hamarosan írok arról, hogy hogyan!

A töltekezés befektetés!

Szóval, mindent összevéve nagyon megéri megtervezni, hogy a szűkös szabadidő lehetőségeket hogyan tudod legjobban a saját javadra használni annak érdekében, hogy legyen energiád a napi feladatokra, a váratlan helyzetek megoldására, a saját céljaid elérésére, és a szeretteidre. Hiszen azzal mindenki jól jár, a gyerekeid, a párod, a kollégáid is, ha egy vidáman, türelmesen, energikusan kapnak vissza Téged a saját magadra szánt töltekező idő után. Ne feledd, a töltekezés: befektetés! Magadba, a szeretteidbe, és a hosszú távú céljaidba!

 

Egy hét egyedüllét kétgyerekes anyaként

 – tanulságok a Vissza önmagamhoz Anyacsavar csoportból

reflexióA Vissza önmagamhoz csoport egyik résztvevője – két kisgyerek dolgozó anyja, nevezzük most Annának – attól szenvedett a leginkább, hogy nagyon introvertált személy lévén rengeteg egyedül töltött időre lett volna szüksége a feltöltődéshez. Ő azt a célt fogalmazta meg az első alkalommal a csoportban, hogy szeretne minél több időt bűntudat nélkül teljesen egyedül tölteni azért, hogy energiát nyerjen minden máshoz. Az utolsó alkalommal, amikor összegeztük ki-ki elért eredményeit, kiderült, hogy Anna a csoport 2,5 hónapja alatt kétszer is egyedül tudott tölteni 1-1 hetet! Ráadásul az egyik hetet Londonban!

…legszívesebben egy lakatlan szigetre mennének…

Talán nem mindenki számára ismert tény, hogy az extrovertált (kifelé forduló) és introvertált (befelé forduló) emberek között többek között az is egy lényeges különbség, hogy míg az extrovertáltak attól töltődnek fel, ha társaságban vannak, gondolataikat kifejezhetik, sokat beszélhetnek és sok impulzus éri őket, addig az introvertáltak éppen ellenkezőleg működnek: őket az impulzusáradat, az emberekkel való együttlét fárasztja, még akkor is, ha nagyon kedvelik őket. Számukra az igazi feltöltődés az egyedül töltött idők alatt történik meg. Ők a gondolataikat talán nem osztják meg másokkal, belül azonban élénk belső életet élnek. Ők azok, akik legszívesebben egy lakatlan szigetre mennének nyaralni. Na de ki teheti ezt meg kisgyerekek mellett? Pláne, ha ő az anyukájuk?

Őszintén szólva senkit nem ismerek, aki két kisgyerek mellett ennyire sok saját időt tudott magának teremteni, mint Anna, és kíváncsi voltam, vajon hogyan csinálta? Mi a titka?

Megpróbálom az Anna által működtetett és bevált megoldásokat, megtett lépéseket összeszedni, hátha más introvertált kisgyerekes anyáknak is tud tanulságul szolgálni:

Mit tehet egy introvertált anya?

1. Lelkifurdalás kiküszöbölése

A legtöbb kisgyerekes anyára jellemző, hogy mély, belső meggyőződése, hogy akkor jó ember (jó feleség, jó anya), ha a családja szempontjait, igényeit mindig a sajátjai elé helyezi. Ha azonban vannak saját céljai, amelyekért tesz is, azzal időt, energiát, pénzt, figyelmet vesz el a családjától, tehát önző módon viselkedik.

Egy hétre elutazni Londonba, és az egész őszi szünetet egyedül tölteni, amíg a férj és a gyerekek vidéken vannak az anyósnál: vajon ez nem rossz a többieknek? Nem terheli túl a férjet, anyóst? Nem okoz hiányérzetet, vagy akár valami lelki törést a gyerekekben? – tette fel magának a kérdéseket Anna.

Szerencsére képes volt megoldásközpontúan reagálni ezekre a kérdésekre: Csináljuk úgy, hogy mindenkinek jó legyen!

2. Segítségkérés felső fokon

Sokunkban van egy belső hang, amelyik állandóan azt mondja nekünk: „Más is megcsinálta, te is meg tudod csinálni! Ki kell bírni!” Az Anyacsavar csoportok egyik visszatérő AHA élménye ennek a belső hangnak a megkérdőjelezése: „Igen, meg tudom, meg tudnám csinálni, de nem esik jól, nem szeretném, mert elfáraszt, megbetegít, kifacsar.”

Aki képes a saját tökéletességre törekvését megszelídíteni, az képes lesz feltérképezni a környezetében lévő erőforrásokat, és minden nehéz helyzetben segítséget kérni és elfogadni.

Anna tökélyre fejlesztette az adott helyzetben legmegfelelőbb erőforrások felkutatását és bevonását. Mivel a nagyszülőkre csak nagyon korlátozottan számíthatnak, ők külső segítséget kérnek azokra az átmeneti helyzetekre, amiket segítség nélkül csak nagyon nehezen, sok áldozat árán tudnának megvalósítani. Anna az őszi szünet idejére leszervezett minden napra egy másik városba (!) bébiszittert, aki segíti a férjét és az anyósát, és az őáltala nyújtott segítséget pótolja. Az egy hetes londoni út alatt az esti fürdetés, fektetés rutinja bizonyult volna szűk keresztmetszetnek a férj számára egyedül a két gyerekkel, így minden este 2 órát besegített egy profi bébiszitter, akit a gyerekek is szerettek, elfogadtak.

3. Feladat és töltekezés: kettő az egyben

Anna mindkét egyhetes egyedüllétkor egy-egy fontos családi feladat megoldását (pl. az őszi szünet alatt nagytakarítás) is kitűzte maga elé, amiket sikeresen teljesített is. Az egyedüllétet így is élvezni tudta, és töltődött általa, de a feladat-faktor beemelésével lelkiismeret nyugtató „ürügye” is volt már.

Kételyek és valóság: a puding próbája az evés

Természetesen mindkét alkalommal ott motoszkáltak benne a kételyek, hogy valóban jól döntött-e, és valóban nem áldozat-e a családnak az ő távolléte. Ezért is volt hatalmas megkönnyebbülés a számára, amikor hazaérkezve azzal szembesült, hogy mindenki jól vette az akadályt, kiegyensúlyozott, a nélküle eltöltött idő ellenére. Ez a tapasztalat megerősítette abban, hogy bátrabban merje érezni és kifejezni a saját igényeit, és higgyen abban, hogy léteznek mindenki számára jó megoldások, és meg lehet azokat találni.

Nyilván nincsenek tuti receptek, amelyek mindenkire egyformán érvényesek. A megoldásokat mindig személyre kell szabni. Anna példája azonban megerősítést adhat más kisgyerekes anyáknak abban, hogy a saját idő legitim igénye mindenkinek , és talán abban is, hogy a saját idő megtalálására bátran érdemes elkezdeni megoldásokat keresni.

paizsdora_anyacsavar_alairas

Feltöltődés minden héten kisgyerekes szülőként is!

Heti egy feltöltődős nap Forrás: noivilag.hu

Az Anyacsavar csoportok egyik jól bevált gyakorlatát szeretném megosztani Veletek. Méghozzá azt, hogyan legyen heti egy feltöltődős napod még kisgyerekes szülőként is. Erre bárki mondhatja döbbenten, hogy 1 feltöltődős nap? Örülök, ha van összefüggő fél órám, amikor nyugodtan megihatom a kávémat, vagy elintézhetek egy telefont! Kíváncsi vagy, ezek a nők hogyan csinálták?

Valahogyan megoldják…

A történet úgy kezdődik, hogy az elmúlt egy évben az Anyacsavar csoportok időpontjai valahogy mindig kedd estékre estek – először csak véletlenül, aztán ebből mára szinte hagyomány lett. Mivel egy több alkalmas folyamatról van szó, a résztvevőknek a jelentkezéskor tulajdonképpen látatlanban el kellett köteleződniük amellett, hogy majd ráérnek ezekben az időpontokban, ami több, mint vicces feltételezés egy kisgyerekesnél, akinél a Maslow-i piramis legalján a gyerekei szükségletei vannak ugyebár – amikor tehát a gyerek fogzik, beteg, nyűgös…stb., akkor borul a családi program, de legalábbis az a része, ami a szülők testi-lelki egyensúlyát volt hivatott ápolni. A jelentkezőknek azonban, mit volt mit tenniük, ha szerettek volna jönni –márpedig nagyon szerettek volna -, meg kellett hozniuk a döntést, hogy a hetekkel későbbi alkalmakra is eljönnek – hiszen egymásra épülő alkalmakról van szó. Ha törik, ha szakad, ha fogzik a gyerek, ha beteg, valahogyan megoldják. És megoldodották!

Engedély saját magadnak

Belső engedély saját időre, pihenésreA pár hónapos gyerek mellől eljövő szoptatós (!) anyuka persze izgatottan várta az sms-t a férjtől a legelső alkalommal, hogy sikerült-e az addig csak cicin elalvó csecsemőt lefejt tejjel, cumisüvegből etetve elaltatni, de láss csodát, sikerült! És a kétkeresős családban is sikerült megbeszélni, hogy aznap a férj lesz az, aki hamarabb eljön a munkából, és tartja a frontot otthon, amíg a felesége munka után, bölcsibe rohanás helyett az Anyacsavar csoportban töltekezik. Sőt, ez a háromgyerekeseknél is működött, és ott is, ahol az egyedülálló anyának be kellett vonni a nagyszülőket. Ők mind hatalmas lépést tettek előre akkor, amikor engedélyt adtak maguknak arra, hogy egy saját maguk számára fontos célt – jelen esetben azt, hogy eljöhessenek az Anyacsavar csoportba -képviseljenek mások felé, érvelve, és az igényikért felelősséget vállalva, szívességeket kérve, másokkal együttműködve, bonyolult logisztikai trükköket végrehajtva, tervezve, szervezve, kísérletezve, hogyan építhető-e ez be a családi napirendbe – hiszen ez bizony a család többi tagját is érintő dolog. Ilyet minden szülő tesz naponta, de csak a gyerekeiért, és valódi belső akadályokat kell leküzdenünk – szinte mindnyájunknak – azért, hogy ugyanezt meg merjük tenni magunkért is.

Miért olyan nehéz ez? Mert tökéletes szülők szeretnénk lenni! Aki mindig és minden tekintetben a tökéleteset, a lehető legtöbbet nyújtja a gyerekének. És közben elfeledkezünk a saját lelkünk, a saját testi és lelki egyensúlyunk ápolásáról, aminek aztán súlyos következményei lehetnek.

Tökéletes helyett optimumra törekvés

Kevesebb, de minőségibb együtt töltött idő Forrás: parents.com Ahhoz, hogy valaki szülőként a saját testi-lelki egyensúlyát helyezze előtérbe, a legelső lépés egyfajta belső engedély, amit támogat az a szemléletmód, hogy a család minden tagjának a szempontjai egyaránt fontosak, és noha valószínűleg nincsen mindenki számára tökéletes megoldás egy-egy helyzetre, meg lehet találni azt az optimumot, ami mindenki számára a lehető legkevesebb áldozattal és a legtöbb haszonnal jár.

Nem hiszek a gyerekeikért és a férjükért folyamatosan áldozatokat hozó mártír anya-szerep létjogosultságában, egész egyszerűen azért, mert nem azt látom, hogy jól működne. Ezzel szemben azt tapasztalom a nagyon kevés női példaképemet figyelve, hogy azokban a családokban, ahol a nők felelősséget vállalnak a saját jóllétükért, értsd, tudatosan törekszenek arra, hogy normálisan étkezzenek, eleget aludjanak, rendszeresen feltöltődjenek, találkozzanak a barátaikkal, számukra inspiráló munkát végezzenek, ott kiegyensúlyozottabb a családi munkamegosztás, jobb otthon a hangulat, nyugodtabbak és empatikusabbak a családtagok egymással, természetesebb az egymás kölcsönös tiszteletben tartása.

Az igazán fontos dolgok az életben

Ha odafigyelsz a testi-lelki jóllétedre, az meghálálja magátHa választhatnál aközött, hogy jó a hangulat otthon, vagy rend és tisztaság van a lakásban – esetleg ez utóbbi behelyettesíthető háromfogásos vasárnapi ebéddel, szép zöld pázsittal a kertben, vagy azzal, hogy minden áldott nap te mész a gyerekért a bölcsibe/oviba/suliba, vagy hogy megvehetted a gyereknek a drága vágyott játékot – melyiket választanád? A jó hangulatot? Hidd el, a gyerekek is! Ha majd visszaemlékeznek a gyerekkorukra, a minőségi közös időkre fognak emlékezni: a sok nevetésre, a belefeledkezős együtt játszásokra, a szabad lelkű együtt bolondozásokra, a valódi, mély beszélgetésekre. Ehhez viszont szükséged van arra, hogy lelkileg a közepedben légy. Csak úgy tudsz adni másoknak, ha adsz magadnak is. Fel kell töltened néha az aksit. Te is ember vagy – attól még, hogy szülő lettél. Ha odafigyelsz magadra, a testi-lelki egyensúlyodra, az meghálálja magát. Ahogyan a folyamatos áldozathozatal pedig megbosszulja magát. Szóval érdemes fontossági sorrendet felállítani néha a kívülről jövő – és gyakran belsővé tett – kötelezettségek és az igazán fontos dolgok között. De mik az igazán fontos dolgok?

Nyilván mindenkinek más. De talán nagyon röviden összefoglalva azok a dolgok, amik a lelki békédet és növekedésedet szolgálják. Te milyen arányban töltöd ilyen tevékenységekkel egy napodat? Vagy legalább egy hetedet?

Egy ötgyerekes barátnőmmel egyszer együtt kávéztam, és miközben jót beszélgettünk, bevallotta, hogy most három gyerekének egyszerre van szülői értekezlete három különböző helyen. Ő mindenhol arra hivatkozott, hogy a másik szülőin van, és inkább eljött velem találkozni, mert – mint mondta – azt, ami a szülőin történik, úgyis megtudja máshonnan, ha viszont lelkileg feltöltődve megy haza, simán lesz türelme minden gyerek igényeire figyelni, hét emberre vacsorát főzni, mindenkit meghallgatni, és minden váratlan problémát könnyedén megoldani. Ő gyakran eszembe jut, amikor minden kötelezettségnek automatikusan meg akarok felelni, és segít megállni egy pillanatra és megkérdezni magamtól, mi most az igazán fontos? Ez a feladat most tényleg ennyire fontos?

A kevesebb néha több

Energikusan, vidáman térsz hazaHa tehát adsz magadnak engedélyt és lehetőséget rendszeres feltöltődésre, azzal nem okozol gyógyíthatatlan traumát a gyerekednek. Ő köszöni, szuper jól fogja magát érezni a nagyszülőkkel, vagy egy jó fej bébiszitterrel is egy-két órán át. Azt azonban meg fogja érezni, ha kisimulva, energikusan, vidáman térsz haza, és másképpen fordulsz oda hozzá. Amikor elmész sportolni, barátokkal találkozni, töltekezni, azzal nem csak magaddal, hanem a pároddal, és a gyerekeiddel is jót teszel. Sok elkalandozó figyelemmel, kapkodva, türelmetlenül, vagy morcosan töltött idő helyett kevesebb, de vidámabb, nyitottabb, türelmesebb, odafigyelősebb közös időt kapnak tőled.

Mennyiségre valóban kevesebb így az együtt töltött idő, minőségre azonban jóval több. Valójában ez a hétköznapi bölcsesség az, amit a legtöbb csoportrésztvevő a saját példáján át felismert, amikor az Anyacsavar csoportokról tettre készen, emelkedett hangulatban, lélekben megerősödve, inspiráló gondolatokkal távozott, és megfigyelte magán és a közvetlen környezetén mindennek hatását: az újonnan kitűzött célok felé megtett lépéseket, a hónapok óta halogatott feladatok könnyed elvégzését, a párokkal elkezdett odaforduló és építő párbeszédeket, a konfliktusos anya-gyerek viszonyok kisimulását, a munkahelyi akadályok sikeres megugrását, a családtagok és kollégák elismerő szavait.

Működik? Csinálj szokást belőle!

Alakítsatok ki új családi szokásokat

És most jön a lényeg! Ha sikerült egyszer megoldani a logisztikát (ki, mikor, hol, mit, és hogyan csinál a háztartási és gyerekgondozós feladatok közül, amíg Te távol vagy), miért ne működne legközelebb is? Az Anyacsavar csoport eddigi hús-vér résztvevőinél a következő dolgokra derült fény: Tulajdonképpen a férj simán meg tudja oldani, hogy egy héten egyszer korábban eljöjjön. Egy másik napon viszont neki jönne jól egy „kimenő” nap, amit ugyanígy simán meg tudtak oldani. A nagyszülők imádnak a gyerekekkel lenni, és viszont. A munkahelyen is nyitottak az előre tervezhető „rövidebb” napra.

Szóval nézd meg, mi az, ami jól működik és csináljatok belőle új családi szokást! Lehet, hogy amikor gyerek voltál, nálatok ez nem így működött a családban. De most már felnőttél, te is szülő vagy, neked is saját családod van, és lehetőséged van új családi szokások kialakítására! Élj hát vele! Nézd meg, mi működött jól az egy-egy óvatosan kialkudott, gondosan leszervezett saját szabad pár órád esetén, és kérdezd meg a résztvevőket, mit szólnának, ha ilyet gyakrabban is csinálnátok? Valószínűleg meg fogsz lepődni, mennyi nyitott kaput döngetsz, csak ugye amíg nem kéred te magad, a többiek nem fogják felajánlani, hiszen nem gondolatolvasók.

Készen állsz egy új családi szokásra? Hajrá, vágj bele! Nehezen adsz magadnak erre belső engedélyt? Várunk az Vissza önmagamhoz Anyacsavar csoportba Téged is!

paizsdora_anyacsavar_alairas

Új Anyacsavar csoportok indulnak ősszel!

Dolgozom az új Anyacsavar csoportokon
Dolgozom az új Anyacsavar csoportokon

Még javában tart a nyár, de én már dolgozom az őszi Anyacsavar csoportokon, és örömmel jelentem, hogy megvannak a csoportok témái, és néhány időpont is! 🙂

Szóval vegyétek elő a naptáraitokat, és véssétek bele a számotokra legrokonszenvesebb csoport(ok) dátumait!

Szeptembertől decemberig 4 témában indulnak majd csoportok, mindegyik 5 alkalmas folyamat, kétheti rendszerességgel, ahol 1-1 alkalom 2 órás időtartamú.

Az első Anyacsavar csoport témája a “Vissza a munkába”, ami a kisgyerekes anyák számára az egyik legkeményebb dió. Itt olyan kérdésekre keressük az egyénre szabott válaszokat, mint hogy “Milyen munkát tudsz/szeretnél végezni család mellett?”, “Mi számodra az ideális és mi a reális?”, “Mit mikorra időzíts?”, “Ki és miben tud majd segíteni Neked?”, “Hogyan lehet felkészülni a zökkenőmentes váltásra?”…stb. Meghívott HR szakértőnk pedig olyan kérdések megválaszolásában segít, hogy mit írj az önéletrajzodba és milyen kérdésekre számíthatsz egy állásinterjún. A csoport időpontjai: szeptember 16, 30, október 14, 28 és november 11, este 20.00-22.00 között.

Csinálj olyasmit, ami boldoggá tesz! Forrás: abduzeedo.com
Csinálj olyasmit, ami boldoggá tesz!

A második Anyacsavar csoport témája a “Vissza önmagamhoz” minden kis és nagyobb gyereket nevelő anya klasszikus problémájára keres megoldást. Belső engedélyeket és konkrét eszközöket ad arra, hogy valaki anyaként is megvalósíthassa a saját céljait. Megtanulunk önálló célokat kitűzni, tervezni és sikeresen megvalósítani, a sikerekből pedig olyan családi szokásokat kialakítani, amelyek a kiegyensúlyozottabb, boldogabb életet garantálnak – nem csak nekünk, anyáknak, hanem az egész családnak! A meghívott szakértőnk, Fa Kinga Pénzügyi Őrangyal az ehhez szükséges pénzügyi függetlenség kialakításában segít majd. A csoport időpontjai: szeptember 23, október 7, 21 és november 4, 18, este 20.00-22.00 között.

A harmadik Anyacsavar csoport témája a konfliktusok és szeretetnyelvek a családban. Ebben a csoportban témánk lesz az, hogy szeretteinkkel az apró személyiség-, vagy viselkedésbeli különbségeinkkel hogyan megyünk egymás agyára, és milyen apró változtatásokkal tehetjük a mindennapi életünket könnyebbé, kapcsolatainkat meghittebbé és szeretettelibbé. Felkészülünk arra, hogyan tehetjük az ünnepeket valódi, saját magunkra és a szeretteinkre szabott ünneppé, amilyenre gyerekkorunk óta mindig vágytunk, és amire szívesen emlékszünk majd sok év után is. Meghívott szakértőnk pszichológus, aki a gyermeki agresszió kezelésére mutat hatékony eszközöket. A csoport időpontjai:  október 17., 31.,  november 14., 28., és december 12. este 20.00-22.00 között.

Melyik ujjamba harapjak?
Melyik ujjamba harapjak?

A negyedik Anyacsavar csoport azoknak a gyerekek mellett vállalkozó anyáknak szól, akik gyakran belefutnak a „jó szándékú” érdeklődőkbe, akik arról faggatják, mikor megy már vissza egy “igazi” munkahelyre dolgozni, a családtagjaiba, akik nem értik, mit üldögél naphosszat a számítógép előtt, és a saját kételyeibe, mint például „Nem veszek-e el túl sok időt a gyerekemtől?”, „Segítség, nem megy a vállalkozás, csak ölöm bele az időt és a pénzt!”, „Túlságosan felpörgött, nem tudom, hogyan egyeztessem össze a családdal, háztartással!” Meghívott szakértőnk Fa Kinga Pénzügyi Őrangyal néhány praktikus pénzügyi tervező eszköz használatába vezeti be a résztvevőket. A csoport időpontjai:  október 22.,  november 5., 19., és december 3., 17., délelőtt 10.00-12.00.

Érdekel valamelyik csoport? Szeretnél jelentkezni? Iratkozz fel a hírlevelemre, és biztos lehetsz benne, hogy elsőként értesülsz majd minden további részletről. Iratkozz fel itt, és most ráadásul ajándékba adom Neked az Így töltődj fel hétvégén! kisokost.

Kérem a Kisokost!

 

 

Szeleteld újra az idősajtot!

Ellenséged az idő? Tervezd újra!
Ellenséged az idő? Tervezd újra!

Semmire nem jut időd? Állandóan hajszolod magad? Már nem is emlékszel, mikor tudtál önfeledt pár órát eltölteni a pároddal? Szeretnél egy kicsit egyedül lenni, hogy végre csak saját magadra figyelhess? Szeleteld újra az idősajtot!

Mi az ideális arány a négy időtípus között?

 

Az általam nagyra becsült F. Várkonyi Zsuzsa pszichológustól hallottam először említeni az idősajt fogalmát, amit rögtön nagyon találónak éreztem, főleg, hogy le is rajzolta elém a nagy kerek sajtot – valójában egy kördiagramot -, és nekem szegezte a kérdést: én hogyan szeletelném fel legszívesebben ezt a sajtot?

A hétköznapjainkat sok, gyakran kikerülhetetlen, ámde banális dologgal töltjük, mint a fiziológiai szükségleteink kielégítése (alvás, evés…stb.), és a legtöbbünknek meghatározó időtöltése a munka, vagy a tanulás, ami az ébren töltött produktív időnk nagy részét kiölti.

 

 

A nagy kérdés az, mivel töltjük a fennmaradó időt?

 

Amikor valamilyen tevékenységet végzünk konkrét céllal, ami a teljes figyelmünket igényli, pl. dolgozunk, tanulunk, azt feladat időnek hívjuk. Amikor a figyelmünket teljes egészében egy másik személynek szenteljük, pl. önfeledten játszunk a gyerekünkkel, beszélgetünk a barátainkkal, együtt vagyunk a párunkkal, azt hívjuk intim időnek. Ennek a legfőbb ismérve, hogy nincsen semmilyen konkrét célja – mint a feladat időnek -, csak azért csináljuk, mert jó.

Intim idő: belefér?
Intim idő: belefér?

Van aztán a zajló idő, ami amolyan köztes állapot, mert se nem nagyon produktív, mint a feladat idő, se nem önfeledt, mint az intim idő, viszont rengeteget tudunk benne eltölteni nap, mint nap. Ilyen, amikor a buszra várakozunk, sorban állunk a postán, felállítjuk a számítógépünket – hogy majd később dolgozhassunk rajta. Noha ezek a tevékenységek felesleges időrablónak tűnhetnek, valós pszichológiai funkciójuk van: ilyenkor dolgozzuk fel az aktív figyelmet igénylő feladat időben és intim időben történteket. Ugye ismerős, amikor mosogatás közben újrajátszunk egy már megtörtént párbeszédet, keresve a legjobb forgatókönyvet arra, mit is kellett volna mondanunk?

És végül, de nem utolsó sorban van a saját idő, amit cél nélkül, szabadon, semmire és senki másra nem figyelve, csak a saját ritmusunkra, igényeinkre tekintettel tölthetünk el. Hogy mivel? Ami jól esik. A lényeg az, hogy olyasmit csinálhassunk, ami feltölt bennünket anélkül, hogy másokhoz kellene alkalmazkodnunk. Ezek a tevékenységek lehetnek teljesen passzívak – például, amikor csak nézünk ki a fejünkből, és hagyjuk szabadon áramolni a gondolatainkat, vagy csak ülünk egy kávézóban, és szemléljük a városi forgatagot -, de lehetnek fizikailag, vagy szellemileg aktív tevékenységek is, mint a sport, vagy az olvasás, sőt akár alkotó tevékenységek is – fotózás, írás, rajzolás, zenélés…stb.

 

 

Mi a helyes arány?

 

Egyáltalán nem mindegy, hogy ennek a négy szeletnek milyen az aránya az életünkben, mert mind a négynek fontos funkciója van. Ha hiányzik a feladat idő, értelmetlennek érezzük az életünket, és könnyen depresszióssá válhatunk. Ha túl sok a feladat idő, és kevés a zajló idő, nem jut elég lehetőség a velünk történtek érzelmi feldolgozására, és azt valószínűleg az alvásidőnk kárára tesszük majd, átvirrasztott, végig szorongott éjszakákkal fizetve meg a túlfeszített nappalokat. Ha nincsen intim idő, a meglévő kapcsolataink is leépülnek, tönkre mennek, hiszen ha a kapcsolat is feladattá válik, és nincs meg az a rendszeres élmény, hogy jó együtt lenni, akkor megette a fene az egészet. Saját idő hiányában viszont hamarosan becsavarodunk.

 

 

Te hogyan szeletelnéd fel az idősajtot?

Hajszolt vagy? Kérj segítséget! Forrás: parents.com
Hajszolt vagy? Kérj segítséget!
Forrás: parents.com

 

Ha valaki sosem tölthet el a saját kedvére és saját ritmusában szabadidőt, abban egy ponton túl kontrollálhatatlan feszültségek keletkezhetnek, amit aztán vagy maga, vagy a környezete ellen fordít.

Egy biztos, mindenkinek szüksége van mind a négy szeletre. Hogy mi az ideális arány a négy időtípus között? Mindenkinél más! Az az önismeret része, hogy tisztában legyünk azzal a szükségletünkkel is, hogy nekünk mennyi feladat időre, zajló időre, intim időre és saját időre van szükségünk. Ráadásul ez életszakaszonként változhat.

Lehet, hogy voltál olyan életszakaszban, amikor az időd java részét egy izgalmas kihívó munka tette ki, és ezzel boldog voltál. Lehet, hogy egy szerelem kérte az összes idődet és energiádat, vagy éppen gyereked született, és hirtelen minden időd az övé volt. Te most hogyan szeletelnéd fel legszívesebben az idősajtot?

A kiegyensúlyozott élet egyik alapfeltétele, hogy a lelki szükségleteinket figyelembe véve próbáljuk meg tudatosan alakítani a 4 időtípus arányát a hétköznapjainkban és a hétvégéken is. Kisgyerekes anyaként különösen kihívó eleinte a férjjel kettesben töltött intim idő, és a saját magunkra fordítható szabadidő biztosítása.

Noha néha úgy tűnik, ez egyenesen lehetetlen, valójában sokszor csak arról van szó, hogy ki kell lépnünk az addig használt gondolkodási paradigmákból, amikor erre a megoldhatatlannak tűnő problémára megoldást keresünk.

Segíthetek?

Várlak Téged is szeretettel a szeptember 28-án induló Változás és időkezelés Anyacsavar csoportban, ami segít kialakítanod minőségi szabad idősávokat a napjaidban/hetedben.

paizsdora_anyacsavar_alairas

“Energiát, lendületet és inspirációt kapok a fejlődéshez”

Jó ötleteket kapok
Jó ötleteket kapok

Mit is kapok az Anyacsavar csoport alkalmain? Annyi mindent, hogy összefoglalni is nehéz! Nekem abban segít a legtöbbet, hogy egyéni, saját megoldásokat találjak a céljaim megfelelő kitűzéséhez és megvalósításához. Kisgyerekes anyaként hajlamosak vagyunk elveszni a mindennapok forgatagában, és egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy minden és mindenki más fontosabbá vált az életünkben, mint mi magunk. Az Anyacsavar alkalmain végre egy kicsit magamra koncentrálok, arra, hogy mi segíti legjobban az én személyes boldogulásomat, töltekezésemet, mert lemerült akkumulátorral hogy is lehetne adni magamból másoknak? A mindennapokból kicsit kiszakadva, hátrébb lépve jobban rálátok a saját működésemre, és energiát, lendületet és inspirációt kapok a fejlődéshez. Előre visz az önismereti utamon, de hatékonyabbá tudom tenni általa a hétköznapi működésemet is. Összefüggéseket ismerek fel az életemre nézve, és mindig úgy megyek haza, hogy ma is gazdagabb lettem egy jó ötlettel, egy fontos felismeréssel, miközben egyáltalán nincsenek rám erőszakolt klisék, semmitmondó frázisok, vagy használhatatlan “instant megoldások”. Pozitív visszajelzéseket kapok az erősségeimről, és van kivel megosztani az apróbb és nagyobb sikereket is. Imádom a “kísérleteket”, vagy ahogy én gondolok rájuk, a “házi feladatokat”, amik két alkalom között is segítenek az önreflexióban. Köszönöm, Dóra, és köszönöm a csoport többi tagjának is! (Reinhardt Zsófi, 3 kisgyerek mellett vállalkozást tervező anya)

“Kicsit letehetem minden szerepemet”

100%-osan jelen vagyok
100%-osan jelen vagyok

Mit is ad nekem az Anyacsavar? Rendszeres kikapcsolódási lehetőséget, ahol velem hasonló helyzetben lévő felnőttekkel beszélgethetek, inspirálódhatok az élet komolyabb, mélyebb dolgairól. Ahol kicsit letehetem minden szerepemet (anya, feleség, nő, barátnő stb.) és csak magam lehetek, minőségi időt töltve saját magammal 🙂 Pár alkalom is elég volt hozzá, hogy elinduljon bennem valami új, valami változás, ami segít másképp ránézni az életemre, az aktuális problémáimra. Az Anyacsavar – és Dóra személye is – nagyon jó katalizátor, ami segít nekem megfogalmazni a céljaimat, megoldásközpontúan tekinteni a problémáimra. Egy olyan módszert tanulhatok itt meg, ami nemcsak a foglalkozásokon alkalmazható, hanem könnyen elsajátítható, és a későbbiekben bármikor használható. Velem már többször is előfordult, hogy úgy éreztem, nincs értelme elmenni az aznapi találkozóra, mert úgy sem tudnék aktív tagja lenni a csoportnak, hiszen ki sem látszom a mindennapi apró-cseprő teendőkből, gondjaimból, amik annyira lekötik az energiáimat, hogy nem tudok majd igazán jelen lenni. Aztán végül mindig azt veszem észre, hogy kb 5-10 perc alatt teljesen kikapcsolok minden zavaró tényezőt, és 100%-osan jelen vagyok. Köszönöm Dóra! (Soós-Lakos Katalin, kétgyerekes, GYED-en lévő anyuka)

“Egy mindössze egy órás beszélgetés következtében a mindennapjaim megváltoztak”

szabadidő
Szabadidő nekem is jár

„5 év alatt 3 gyerek. Terhesség, szoptatás, terhesség, szoptatás. Rövid szünet, és ismét terhesség, szoptatás. Mind e mellett a folyamatos gondoskodás, törődés, odaadás, háztartás vezetése, család menedzselése. Számomra ennél nincs is nagyobb öröm, jobb „foglalkozás”. Nekem ez jelent mindent, ez életem értelme. Ennek ellenére eljutottam egy pontra, amikor úgy éreztem, hogy megrekedtem. Úgy éreztem, nem jutok előbbre az életemmel, kimerültem, elfáradtam, felemésztenek a mindennapok. Mivel közeli barátaim vagy hasonló cipőben járnak, vagy teljesen más életfázisban vannak, nem tudtak segíteni. Úgy, döntöttem, hogy külső szakértői segítséget kérek. Szerencsémre eljutottam az Anyacsavar tanácsadójához és egy mindössze egy órás beszélgetés következtében a mindennapjaim megváltoztak. Ráébredtem, hogy a szabadidő nekem is jár. És nem a családi élet rovására. Ellenkezőleg, a javukat szolgálja. Ha a motor jól működik, jobban megy a gépezet. Nem kell nagy dolgokra gondolni, inkább praktikus és ésszerű dolgokra. Talán ez fogott meg a legjobban a beszélgetés alatt. Az ésszerű, célzott kérdések, az odafigyelés, a baráti hangvétel és nem utolsó sorban az eredmény. Remek érzés volt rádöbbeni bizonyos triviális dolgokra a megfelelő kérdések segítségével. Remek érzés volt, bár külső segítséggel, mégis magamnak megválaszolni a kérdéseket, túljutni az akadályokon. Jó szívvel ajánlom az Anyacsavar tanácsadóját mindazoknak, akik egy adott probléma körben nem látnak előrejutást, ám szeretnék maguk leküzdeni az akadályt egy rendkívül kellemes hangulatú, baráti, mégis professzionális beszélgetés során.” (Dezsőfi Dalma, 3 gyerek GYES-en lévő anyukája)