Egy tízhónapos baba mellől vállalkozást építeni nehéz. Egy napot tízszer tervezek újra, hogy mindenkinek kielégüljenek az igényei. Ez nagyon stresszes és fárasztó, de ezt egyik anyának, apának, dolgozó, tanuló embernek vagy nagyszülőnek sem kell elmagyaráznom. Mindenkinek nehéz, mindenki a legtöbbet akarja kihozni a napjaiból. Vállalkozásom-hivatásom középpontjában az alternatív konfliktuskezelés, azon belül is mediáció áll, amelynek célja a személyek közötti konfliktusok feloldása. Azonban a személyen belül zajló konfliktusokat nem kevésbé fontos feloldani. Régóta dolgozom azon, hogy a hétköznapokat könnyebben, jobban éljem meg. Tíz éve foglalkozom önismerettel. Jártam egyéni terápiába, pszichodráma csoportba, pároknak szóló csoportos mozgásfolyamatba, tanultam autogén tréninget. Amikor megnyertem az Anyacsavar pályázaton az egyéni coachingot, dupla jutalomnak éreztem: egyrészt ezt a módszert még csak hallomásból ismertem, és nagyon örültem, hogy kipróbálhatom, másrészt annak is örültem, hogy megismerhetem Dórát, aki nekem az egyik személyes példaképem azzal, amit és ahogyan képvisel az Anyacsavarral.
A coachingról annyit tudtam, hogy a problémát nem a múltbeli események felől, hanem a jövőben elérni kívánt célok felől közelíti meg, és speciális kérdezéstechnikával dolgozik. Eddig jó, gondoltam, a módszertan ennyiből kicsit hasonlít a mediációra. Gondolatban előre felkészültem: megfogalmaztam, hogy abban szeretnék változást elérni, hogy a nehéz napokat is könnyebben vegyem, hogy ne mindent feladatnak éljek meg, és hogyha bejön egy nem tervezett elem, az első reakcióm ne a pánik legyen. Mert az olyan fárasztó. És különben, is mindent meg szoktam oldani, sőt, sokszor többet is elvégzek mint az aznapra kitűzött feladatok, jó lenne végre ezzel a megerősített tudással nekimenni a napoknak.
Az első meglepetés akkor ért, amikor megérkeztem. A megbeszélt helyen várakoztam, amikor biciklijével megállt egy erősen a harmadik trimeszterben lévő kismama, lelakatolta a járgányt, majd kiderült, ő Paizs Dóra. Én utoljára öt hónapos terhesen ültem biciklin, és már nem volt őszinte a mosolyom. Pillanatok alatt megtaláltuk a közös hangot. A második meglepetés az volt, amikor nem azt kérte a beszélgetés elején, hogy meséljem el, milyen problémát, történetet, fejlesztenivalót hoztam. Hanem hogy arra válaszoljak, mikor érezném azt, hogy megérte eljönni erre a beszélgetésre. Ezek után sem kérdezett rá a konkrét problémára, mégsem mentünk el mellette. Egyszerűen csak nem dagonyáztunk benne, hanem konkrét eszközöket kerestünk azokra az esetekre, amikor azt érzem: ezt most túl sok. Jól irányzott kérdésekkel végül öt olyan mondatot találtunk ki, amelyek segítenek egyensúlyba rántani, ha kibillenek. Nagyon személyes mondatok ezek, hiszen saját munka eredményei, és kifejezetten nekem szólnak, de a két legjobbat mégis megosztom. „Dráma nélkül sem rosszabb a helyzet” és „A most lenne tökéletes, de a mindjárt is megfelel”. Dóra nagyon érezte, mivel tud megszólítani, pillanatok alatt értette a helyzeteket, amikről beszélek, ennek köszönhetően azt éreztem, hogy másfél óra alatt hihetetlen sokra jutottunk. Arra is jutott időnk, hogy kicsit feltérképezzük, hogyan tudnám úgy strukturálni a napot a teendők szempontjából, hogy rövid pihenőket iktassak be, mielőtt túlfáradnék vagy túlpörögnék. Lendületesen szeretem végezni a feladatokat, és hajlamos vagyok túltolni. Nincs meg az egyensúly a „pörgetem a feladatokat, nézem az órát, pipálom a listát” és az „időtlen, belefeledkezős, pihentető tevékenységek” között. Végül közösen arra jutottunk, hogy kipróbálom, hogy másfél-két óra pörgés után mindig beiktatok egy kis időtlenséget, amikor felengedhetek. Nekem például időtlen tevékenység, ha leülök a gyerek mellé játszani, ha táncolok vele, ha becsukom a szemem egy picit, mikor alszik, vagy ha jógázom. Amikor a végén felálltunk, azt éreztem, valódi, használható eszközöket kaptam, amelyek pontosan az én igényeimre reagálnak.
Mielőtt visszajeleztem volna Dórának, adtam magamnak két hetet, hogy élesben teszteljem a mondatokat és az új napi ritmust. A coachingon kapott dolgok kezdenek beépülni az életembe. A drámás mondat működik a legjobban. Meg a kis pihenők. Nem történt csoda, de nem is ezt vártam. Igyekszem. Gyakorolom. És az öcsém a diplomaosztójára szintén egy coaching alkalmat kapott tőlem ajándékba…
Bacsó Flóra, mediátor, kisgyerekes anya
