Vissza a munkába kisgyerekes anyaként, ez a legtöbb nőnek komoly fejtörést okoz. Leginkább az, hogy pontosan hová is menjen vissza dolgozni – a korábbi cégéhez, máshová, esetleg vállalkozásba fogjon -, mikorra időzítse mindezt, és legfőképpen hogyan találja meg a számára ideális, családbarát, jól fizető, szakmailag kihívó és érdekes munkahelyet?
A sikeres munkába visszatérés záloga
Mikorra időzítsük a munkába visszatérést?
Tudtad, hogy az 5 év alatti gyereket nevelő magyar nőknek mindössze 30%-a, a háromgyerekesek mindössze 10%-a dolgozik? A döbbenetesen alacsony számok mögött meghúzódó okok több tényezőből állnak össze.
Nézzük legelőször is a kulturális tényezőt: azoknak a kisgyerekes magyar nőknek, akik nem tértek vissza, vagy nem szándékoztak visszatérni a munkaerőpiacra több, mint 85%-a úgy nyilatkozott, hogy a GYES idejét csak a gyermeknevelésre akarja fordítani (forrás: a Munka Kisgyermekkel (MuKi) kétéves kísérleti projekt). Azaz úgy gondolkodik, hogy él a törvény adta lehetőségével, és a picikkel otthon tölti a lehető legtöbb időt, ami jelenleg gyerekenként 3 év, majd amikor muszáj lesz, visszamegy valahova dolgozni lehetőleg 4-6 órában, és jó fizetésért. Ez a megközelítés azonban sajnos kudarcra van ítélve, mégpedig azért, mert figyelmen kívül hagyja a munkáltatók szempontjait. A sikeres munkába visszatérés záloga pedig az, hogy mind a munkavállaló, mind a munkáltató kölcsönösen jó üzletet kössön egymással.
De mik a munkáltató szempontjai?
A MUKI kutatási projektje 100 munkáltatót kért meg arra, hogy egy ötfokú skálán értékeljen különböző tényezőket a vállalat működése szempontjából. A legmagasabb értéket (4,43) a munkaerő megbízhatósága kapta! De nagyon magas pontszámot kapott a munkaerő képzettsége és a munkaerő rugalmassága is. Mit is jelent ez a gyakorlatban?
Például azt, hogy ma Magyarországon egy kétgyerekes álláskereső dupla eséllyel kap munkát, mint egy háromgyerekes. A munkáltatók ugyanis sajnos azt gondolják, hogy a kisgyerekes anyák nem megbízható munkaerők – noha a tények nem ezt igazolják, de erről később még írok. Ráadásul a kis- és középvállalatoknál, amelyek költségérzékenyek és túlterheltek, és ahol nincsen külön HR osztály, nincs kapacitás a kisgyerekesek extra igényeivel külön foglalkozni.
Mi számít extra igénynek?
Minden, ami atipikus foglalkoztatást jelent: például a rugalmas munkaidő, a részmunkaidő, a gyerekek betegsége esetén az otthonról is megoldható feladatoknál az automatikus home-office.
Így nem csoda, hogy amíg az EU 27 tagállamában a nőknek mindössze a fele gondolja úgy, hogy nehéz a munka és a magánélet összeegyeztetése, Magyarországon a nők 77%-a! Ennek bizony a fenti sztereotípiák és az atipikus foglalkoztatási formákkal szembeni rugalmatlanság fontos okai.
Mit tehet akkor egy kisgyerekes anya, hogyha szeretne sikeresen visszatérni a munkaerőpiacra?
1) 1, maximum 2 év kihagyást javasolnak a sokat látott HR szakemberek. Noha elvileg Magyarországon a gyerekek 3 éves koráig adott a lehetőség, hogy otthon maradjanak az anyák, ha valaki szeretne visszatérni a korábbi munkahelyére, vagy legalábbis klasszikus bejelentett állást szeretne, ráadásul a karrierjébe illeszkedően, és normális fizetésért, akkor fontos szempont lesz a jelentkezése elbírálásánál, hogy minél kevesebb időre essen ki a céges, illetve a tágabb értelemben zajló szakmai folyamatokból.
2) Éppen ezért fontos az is, hogy ameddig valaki GYED-en, GYES-en van, addig is igyekezzen képben maradni a cégénél zajló strukturális, folyamatok szintjén megjelenő, vagy éppen személyi változásokat illetően. Ennek legkézenfekvőbb formája a rendszeres kapcsolattartás a volt kollégákkal, főnökkel. Nem árt időnként személyesen megjelenni az informális (pl. családi nap, céges Karácsony), és a szakmai rendezvényeken, vagy akár személyes találkozót kezdeményezni egy-egy kollégával, vagy a közvetlen főnökkel, hogy képbe kerüljünk, milyen változások történtek az elmúlt időkben, és a megváltozott környezetben nekünk hol lehet a helyünk. Ez a saját lelki és szakmai felkészülésünk szempontjából is fontos, és jelzi a cég felé az elköteleződésünket is.
3) 1-2 év alatt is rengeteg változás történik bizonyos szakmákban. Az otthon töltött idő, a hétköznapi mókuskerékből kiszakadás remek lehetőség arra, hogy valamilyen rég óta vágyott és halogatott szakmai továbbképzésen vegyünk részt. Ez pedig a munkaerő-piaci értékünket növelheti, ami tetszik, vagy sem, bizony fontos szempont lesz az álláskeresésnél, majd a sikeres felvételi esetén a bértárgyalásnál.
4) Amikor az anya újra munkába áll, fel kell készülnie a változásra az egész családnak, hiszen minden tagját érinteni fogja. A család minden egyes tagjának új szerepeket, feladatokat, új helyzeteket hoz majd ez a változás: az anya több pénzt hoz majd haza, viszont fáradtabb is lesz, kevesebb ideje lesz háztartási és gyerekgondozási feladatokra, amikből a férjnek, vagy a nagyszülőknek, esetleg külső segítségnek kell majd nagyobb részt vállalnia, a gyerekek esetleg közösségbe szoknak, változik a napirend, és az együtt töltött idő mennyisége és minősége. Ki kell találni megoldásokat a gyerekek betegségének és a szünidők idejére. Minderre bizony érdemes konkrét tervezéssel készülni, hogy a lehető legkevesebb stresszel, a lehető legzökkenőmentesebben történjék ez a néhány hetes-hónapos folyamat.
5) A profi önéletrajz ma már alap, ami nélkül neki se kezdhetünk az álláskeresésnek. Ugyanez vonatkozik az állásinterjúra való felkészülésre: vannak tipikus kérdések, amikre számíthatunk kisgyerekes anyaként, és ezekre végig gondolt, meggyőző válaszokkal kell érkeznünk. Manapság már természetes, hogy professzionális támogatást kérünk a CV megírásához, és az interjúkra való felkészüléshez, ahogyan az is, hogy profi fotós készíti és retusálja az önéletrajzban szereplő fotónkat.
