Szállásajánló egy mondatban: ízlés, harmónia, kényelem, és ínyenc vacsora a testnek, odafigyelés és gondosság, szépség és nyugalom a léleknek. Megpihentünk!
Beszélj úgy, hogy érdekelje – tréningtapasztalatok a gyakorlatban 2.
Tapasztalatok a “Beszélj úgy hogy érdekelje, hallgasd úgy, hogy elmesélje” szülői kommunikációs tréning gyakorlati hasznáról, ahol többek között arról tanulok, hogyan lehet büntetés nélkül fegyelmezni.
Kisgyerekes anyák egyedül a gáton – tapasztalatok II.
Tapasztalatok, ötletek, bevált megoldások más kisgyerekes anyáktól azoknak, akik gyakran találják magukat teljesen egyedül a gyereknevelés és a háztartás összes feladatával és felelősségével, ezért, vagy azért…
Kisgyerekes anyák egyedül a gáton – tapasztalatok I.
Kisgyerekes anyák egyedül a gáton! Közös vonás, hogy mindenki gyakran találja magát teljesen egyedül a gyereknevelés és a háztartás összes feladatával és felelősségével, noha teljesen eltérő okokból.
Beszélj úgy, hogy érdekelje – tréningtapasztalatok a gyakorlatban 1.
Én is azok közé tartozom, akik addig voltak tökéletes szülők, amíg meg nem születtek a gyerekei. Máig emlékszem a szüleim fájó mondataira, a rosszul lekezelt helyzetekre, a türelmetlenségekre, igazságtalanságokra, és már gyerekként megfogadtam, hogy én másképpen csinálom. Aztán jött a kisgyerekes valóság: a kialvatlanságban, végletes kimerültségben, stresszes helyzetekben, lelki szétesettségben, és a határhelyzetekben rendre elcsúszott a jó szándék.
A „nem csinálás” művészete
Nem vitatom, hogy nagyon nehéz és lelkileg fárasztó a „nem csinálás”, hiszen nem adja meg a segítségnyújtónak az aktív problémamegoldás flow-élményét, a passzív várakozás pedig akár frusztráló is lehet („mi végre is vagyok én itt, ha semmi szükség nincs rám?”), ha nincs meg az a felismerés, hogy a puszta beleérző jelenlét is segít. A figyelem arra, hogy mikor van szükség segítségre, a segítség pontos időzítése és módjának kiválasztása, a szaktudás adta önbizalom („ha valóban baj lesz, meg tudom oldani”) és nyugalom kisugárzása a kiszolgáltatott másik felé: ez a „nem csinálás” igazi művészete.
Gyermekágy második gyerekkel
– mézeshetek, vagy megtudtuk, mi a magyarok istene
6 hét esszenciája arról, amit terveztünk, amire nem számítottunk, és kénytelenek voltunk újratervezni, és arról, ami bevált, és egyfajta tanulság saját magam számára is. Meg talán Nektek… Előre szólok, ez hosszú lesz!
Otthonszülésem – a kórházi szülésem sebtapasza
Ilyet ritkán csinálok – nem szoktam magamról írni a blogban, inkább csak a reflexióimról, megfigyeléseimről -, de ez most egy leplezetlenül saját, és nagyon is intim bejegyzés lesz. Azért osztom meg ezeket a tapasztalatokat, mert fontosnak gondolom, hogy mások, sokan halljanak róla. Hátha van, akit megszólít, megérint, akinek ad egy új inspirációt, megerősítést, lelki simogatást.
Beszélő Babakezek: egy támogató női közösség
A Beszélő babakezek programmal úgy másfél éve ismerkedtem meg szinte sorsszerűen, és a mai napig hálás vagyok a találkozásért Zentai Katának, aki bevezetett a babajelbeszéd rejtelmeibe. Még nem beszélt az akkor egyéves kisfiam, de már nagyon intenzíven igyekezett minden módon kommunikálni a környezetével, és bizony láttam rajta, hogy őt legalább annyira frusztrálja az én gyakori értetlenségem, mint engem, hogy nem tudom, pontosan mit is szeretne közölni.
Süt, főz, takarít és rock&roll?
– egy Anyacsavar Klub tanulságai
Ennek a női beszélgető körnek a témája a régi, otthonról hozott minták megkérdőjelezése és az új családi szokások kialakítása volt. Miközben a klubnak helyet adó HellóAnyuba bicikliztem, eszembe jutott, hogy gyerekként mennyire haragudtam anyukámra, amikor arra panaszkodott, hogy ő milyen sokat dolgozik otthon, és mi ezért mennyire nem vagyunk hálásak. Emlékszem az unalomig ismételt „mosok, főzök, takarítok” kezdetű litániára, és arra, hogy nem értettem, miért mártírkodik anyu, miért nem tudja ezeket a “női” feladatokat lazán, vidáman, humorral, sőt, a jó teljesítményére büszkén, de minden esetre természetesen csinálni.
