Tapasztalatok, ötletek, bevált megoldások más kisgyerekes anyáktól azoknak, akik gyakran találják magukat teljesen egyedül a gyereknevelés és a háztartás összes feladatával és felelősségével, ezért, vagy azért…

Megoldásközpontú coaching (nem csak) kisgyerekes nőknek

Tapasztalatok, ötletek, bevált megoldások más kisgyerekes anyáktól azoknak, akik gyakran találják magukat teljesen egyedül a gyereknevelés és a háztartás összes feladatával és felelősségével, ezért, vagy azért…
Kisgyerekes anyák egyedül a gáton! Közös vonás, hogy mindenki gyakran találja magát teljesen egyedül a gyereknevelés és a háztartás összes feladatával és felelősségével, noha teljesen eltérő okokból.
Rajtad múlik, hogyan éled meg az eseményeket. Ne menj el az élet apró örömei mellett, amiből energiát meríthetsz. A pozitív hozzáállás mindent más színben láttat: az élet napos és lapos oldala között néha alig van különbség. A félig teli poharat válaszd!
Ez a néhány időgazdálkodás módszer- és ötlet azt a célt szolgálja, hogy segítségedre legyen a napjaid hatékony megszervezésében kisgyerekes szülőként is. A fókuszban nem csak a feladatáradat kezelésével, hanem a mindennapi feltöltődésre, lelki karbantartásra szánt idő megteremtésével is.
Nem vitatom, hogy nagyon nehéz és lelkileg fárasztó a „nem csinálás”, hiszen nem adja meg a segítségnyújtónak az aktív problémamegoldás flow-élményét, a passzív várakozás pedig akár frusztráló is lehet („mi végre is vagyok én itt, ha semmi szükség nincs rám?”), ha nincs meg az a felismerés, hogy a puszta beleérző jelenlét is segít. A figyelem arra, hogy mikor van szükség segítségre, a segítség pontos időzítése és módjának kiválasztása, a szaktudás adta önbizalom („ha valóban baj lesz, meg tudom oldani”) és nyugalom kisugárzása a kiszolgáltatott másik felé: ez a „nem csinálás” igazi művészete.
Szél Dávid reflexióit olyan olvasni, mintha egy jó barátommal beszélgetnék: inspiráló, bensőséges, megengedő, okos és megkérdőjelező egyszerre. Mindenkinek meleg szívvel ajánlom, aki minden igyekezete ellenére gyakran érzi magát sz@r anyának/apának, és a különféle – valamint egymásnak ellentmondó – megmondó emberek és gyereknevelési megközelítések dzsungelében a saját útját szeretné megtalálni.
A napokban láttam egy videót, ami anyaként nagyon megérintett: Down szindrómás gyerekek mesélnek arról, milyen számukra az élet. Amikor gyereket vállalunk, mindnyájunkban él egy kép a leendő gyerekéről. Általában egy szép, egészséges, értelmes és kiegyensúlyozott gyerekre gondolunk, akivel harmonikus a viszonyunk, és aki sok örömünk forrása. Attól sokan rettegünk, mi van, ha kiderül, hogy a magzat nem egészséges. Te hogyan döntenél, ha kiderülne, nagy eséllyel beteg gyereked fog születni? Íme egy családanya története, akit a körülmények rákényszerítettek arra, hogy alaposan gondolja végig, mi a saját válasza erre a kérdésre.
– mézeshetek, vagy megtudtuk, mi a magyarok istene
6 hét esszenciája arról, amit terveztünk, amire nem számítottunk, és kénytelenek voltunk újratervezni, és arról, ami bevált, és egyfajta tanulság saját magam számára is. Meg talán Nektek… Előre szólok, ez hosszú lesz!
Berencsi-Eke Csilla, maga is érintettként, hazánkban elsőként gyűjtötte össze és adja közre „császáros” anyák történeteit, elsősorban azzal a szándékkal, hogy segítse a sorstársak és hozzátartozóik lelki felépülését. A személyes hangú beszámolók mellett az olvasó megtalálja a kötetben a szüléssel, születéssel foglalkozó pszichológusok, mentálhigiénés szakemberek írásait is, amelyek további támpontokat adnak a várandósság és a szülés során átéltek sikeres feldolgozásához.
A hagyományos nevelési szemlélet a gyerekeket kis barbárokként kezeli, akiknek meg kell tanítani, mi a jó és a rossz. A nevelés eszközei a jutalmazás és a büntetés, de ezek az eszközök bizalomrombolóak, hosszú távon aláássák a szülő-gyerek kapcsolatot. A kapcsolódó nevelés merőben más eszközökkel dolgozik, amelyek nem csak hatékonyak, de a kapcsolatot is építik.